Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2081 szolgáltatási tevékenység gyakorlásához szü kséges. Az irányelv szerinti egyablakos ügyintézési pont követelménye többféleképpen is megvalósítható. A hazai szabályozásban jelenleg ilyen egyablakos ügyintézést jelent a szakhatósági közreműködésre épülő engedélyezési rendszer, továbbá megoldás lehet a Ket.novellával létrehozott közreműködő hatóság jogintézménye is. A kerettörvény egy olyan harmadik megoldást választott, amely nem jár új hatóság vagy új hatósági hatáskör létrehozásával. Ez a megoldás az elektronikus eljárás feltételeinek valamennyi éri ntett hatóságnál való megteremtésével egyetlen integrált informatikai és tájékoztatási rendszer, egy intelligens portál formájában biztosítja a tevékenység megkezdéséhez szükséges valamennyi adminisztratív kötelezettség teljesítését, engedélyezési eljárás lefolytatását. (11.40) Ezen a portálon keresztül az adott szolgáltatással kapcsolatban minden szükséges előírás, más információ - így például az, hogy engedélyhez vagy bejelentéshez kötötte a tevékenység , az eljárással kapcsolatos letölthető dokumentum egy helyen rendelkezésre fog állni. A portál azt is biztosítja, hogy rajta keresztül a szolgáltatók az adott szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben lefolytatandó eljárásokhoz előírt valamennyi eljárási cselekményt, valamint adatszolgáltatási kötelezet tséget egy helyen, a lehető legrövidebb időn belül tehessék meg. A portál kialakítása természetesen lehetővé teszi azt is, hogy a jövőben olyan tevékenységekre vonatkozó információkkal és szolgáltatásokkal is bővíteni lehessen, amelyek nem tartoznak a kere ttörvény hatálya alá. A kerettörvény a magyar hatóságok és az EGTállamok hatóságai közötti együttműködés jogsegélyszabályait is egyszerűsíti. Eszerint a hatóságok egymás közötti megkereséseinek intézése főszabály szerint az eddiginél sokkal gyorsabban, el ektronikus úton, a belső piaci információs rendszeren keresztül fog történni. Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondható, hogy a kerettörvény hazai megközelítésben is a közérdek érvényesítésének az ügyfelek számára a lehető legkevesebb bürokratikus te herrel járó megoldásait helyezi előtérbe. Ez is alátámasztja, hogy a Ket.novella és az irányelv részben ugyan eltérő módszerrel és követelményekkel, de egyaránt a hatósági eljárások egyszerűsítését, gyorsítását, elektronizációját szolgálja. A két szempont rendszer meggyőződésem szerint együttesen, egymást erősítve képes hazánk és természetesen az Európai Unió gazdasági növekedése elől elhárítani a bürokratikus akadályokat. Még egy gondolat: az összes érintett törvény egyetlen nagy törvénycsomagban való keze lésére - miként az előttünk levő két törvényjavaslat együttes kezelésére - éppen azért is van szükség, hogy a Ket.tel és az irányelvvel összefüggő módosítások egységes szemlélete, a szabályozási megoldások egysége, koherenciája folyamatosan, egészen az el fogadásukig érvényesíthető legyen. A Ket.novellával kapcsolatos módosítások szükségességére visszatérve: minden bizonnyal emlékeznek még arra, hogy a Ket.novella a közigazgatási hatósági eljárások kódexének, a Ket.nek az átfogó revízióját jelentette. A Ket.novella három fő célt tűzött maga elé: az ügyfelek terheinek csökkentését, a közigazgatás kiszámítható, átlátható működésének további előmozdítását, végül a hatósági eljárás hatékonyságának növelését a költségek egyidejű csökkentése mellett. A Ket.no vella mindhárom cél érdekében számos ponton módosította a Ket.et. Emlékeztetőül néhány példa: lehetővé tette a magánszférát képviselő tanúsító szervezetek hatósági eljárásba való bekapcsolódásának lehetőségét, megteremtette a közreműködő hatóságon kereszt ül történő egyablakos ügyintézés keretszabályait; kis megszorítással és az elektronikus kapcsolattartás jogának generális megfogalmazása mellett pedig az ügyfél szabad választására bízta annak eldöntését, hogy milyen módon kíván kapcsolatot tartani a hatós ággal. A Ket.novella elfogadása álláspontom szerint önmagában is komoly lépést jelent, jelenthet a szolgáltató, ügyfélbarát állam kiépítése, végső soron pedig Magyarország versenyképességének javítása irányában.
