Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő tö... - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2078 belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat együttes által ános vitájának megkezdése . A törvényjavaslatokat T/9354., valamint T/9355. számon kapták kézhez a képviselők. A hatáskörrel rendelkező bizottságok benyújtották ajánlásaikat, amelyeket T/9354/19., valamint T/9355/14. számokon kaptak meg. Most az együttes előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, akinek 35 perc áll rendelkezésére. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont e lőadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Két, egymással szorosan összefüggő törvényjavaslat található önök előtt, amelyek közül az egyik a meglehetősen nagy terjedelmű és hosszú című T/9354. számú törvényjavaslat; első látásra minden bizonnyal igen nehéz olvasmánynak ígérkezett… (Dr. Hankó Faragó Miklós: Másodikra is… - Derültség.) Ahogy Hankó Faragó képviselőtársam megjegyezte, második látásra is ennek ígérkezett, hiszen 450 oldalon keresztül összesen 178 törvényt érint, kodifikációtechnikai okokból gyakran mozaikos, szövegcserés módosításokkal. E törvénycsomag előkészítése során azonban a kormány nem kisebb igénnyel lépett fel, mint hogy a hatósági eljárások teljes vertikumát felülvizsgálja, és az ügyfélbarát és k iszámíthatóan működő közigazgatás jogszabályi környezetét maximális mértékben megteremtse. E cél érdekében pedig szinte valamennyi törvényi szinten szabályozott hatósági eljárás kapcsán módosítási igény fogalmazódott meg, és részben e cél érdekében volt sz ükséges egy önálló, a következő néhány percben részletesen ismertetendő, a szolgáltatási tevékenység végzéséről szóló törvényjavaslat megalkotása is. A hatósági eljárások mielőbbi és teljes körű áttekintése két okból vált halaszthatatlanná. Az egyik, hogy ez év december 28a a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv átültetésének határideje. Ennél is szorosabb a határidő azonban annak következtében, hogy az Országgyűlés tavaly december 15én elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás ál talános szabályairól szóló törvény, azaz a Ket. átfogó módosítására vonatkozó novellát, amely idén október 1jén lép hatályba. Az irányelv és a Ket.novella egyaránt a hatósági eljárásokra átfogóan kiterjedő, olyan reformértékű módosításokat tartalmaz és o lyan követelményeket támaszt a magyar hatóságokkal és az egyes hatósági eljárásokkal szemben, amelyek megvalósítása érdekében szinte a jogrendszer egészének érdemi vizsgálata vált szükségessé. A két törvényjavaslatot közös cél vezérli, az eljárások egyszer űsítése, az eljárások tárgyát képező tevékenységek adminisztratív akadályainak a lebontása. A kapcsolat azonban ennél is szorosabb, hiszen az irányelvnek az adminisztratív terhek csökkentésére, az elektronikus kapcsolattartás kiterjesztésére vonatkozó egye s rendelkezéseit már maga a Ket.novella ültette át. A két törvényjavaslat sorsa tehát már a Ket.novella előkészítésekor összefonódott. Mivel pedig az irányelv átültetése és a Ket.novella rendelkezéseinek jogrendszeren való átvezetése egymástól elválaszt hatatlannak bizonyult, a két törvényjavaslat előkészítésének és tárgyalásának iteratív módon kell lefolynia. Az integrált felülvizsgálat miatt az irányelv átültetésének határideje ezért hazánkban előretolódott a Ket.novella hatálybalépésének időpontjára, ez év október 1jére. A két törvényjavaslat közül hadd tájékoztassam a tisztelt Országgyűlést elsőként a szolgáltatási irányelv elfogadásának hátteréről és céljairól. Az átültetendő irányelv alapvető célja, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződésben meghatározott szolgáltatásnyújtás szabadságának érvényesülését előmozdítsa. Jelenleg ugyanis az Európai Bizottság vizsgálatai alapján a négy gazdasági szabadság közül a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás ütközik a legtöbb akadályba a belső piacon. Az aka dályok elsősorban a különböző, alapvetően nemes céllal hozott tagállami intézkedésekre, korlátozásokra vezethetők vissza. E nemes közérdek pedig a szolgáltatók
