Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 5 (208. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2054 Ezekkel a mondatokkal szemben állnak azok a tények, amelyek azt mutatják, hogy meglehetősen tendenciózus a Magyar Köztársaság ügyészségének az a gyakorlata, ho gy nem hajlandó vádat emelni ezekben az ügyekben. A statisztika szerint az elmúlt öt évben 60 rendőrségi nyomozás után utasította el a vádemelést az ügyészség közösség elleni izgatás eseteiben. Kizártnak tartom, nyilvánvalóan mind a 60 nem lehetett megalap ozott, de azt kizártnak tartom, hogy ebből a 60ból ne lett volna legalább 6 olyan, amiben vádat emelhetett volna a Magyar Köztársaság ügyészsége, ha valóban komolyan veszi azt a feladatát, amit az alkotmány egyébként előír, hogy minden egyes magyar államp olgár személyiségi jogainak védelme s jogainak védelme fontos, alapvető alkotmányos feladata az ügyészségnek. Ellentmondanak ennek az ügyészségi megszólalásnak, véleménynek azok a tények, amelyeket az elmúlt egy hétben láttunk. Tatabányán egészen elképeszt ő feliratok jelentek meg egy óriásplakáton, egészen konkrétan halált és gázkamrát követelve a cigányokra. A megyei főügyészhelyettes szerint azért nem közösség elleni izgatás ez az eset, idézem, mert nem egy személy, hanem egy csoport ellen irányul. Hogyha nem halnának meg emberek havonta, kéthavonta Magyarországon, nagy valószínűséggel a bőrszínük, az etnikai hovatartozásuk miatt, akkor a hasunkat fognánk a röhögéstől, és azt gondolnánk, hogy egy angol abszurd komédiában vagyunk. Idézem még egyszer: a feli rat túl általános, nem egy személy, hanem egy csoport ellen irányul - mondja a megyei főügyészhelyettes , és ezért nem közösség elleni izgatás. Tehát nem arról beszélnek, hogy nagyon nehéz megtalálni mondjuk, egy falfirkának az elkövetőjét. Meg is tudnám érteni, hogyha az lenne az érvelés, hogy megindítjuk az eljárást, persze, de nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy firkának az elkövetőjét, hogyha nincsen szemtanú, el tudjuk kapni. Ezt minden józan ember megértené, de azt, hogy nem közösség elleni izgatá s halált és gázkamrát követelni a magyar cigányokra, mert az nem konkrét személy, hanem egy csoport ellen irányul, ez egész egyszerűen abszurdum. Ezt felháborítónak tartjuk, és kérdéseink vannak ezzel kapcsolatban. Nem tudjuk, hogy minek kell történnie, mi az, ami elég konkrét felszólításnak számít a magyar ügyészségi gyakorlatban. Megfelelően konkrét felszólítás lesz, ha a települést, az utcát és a házszámot is megjelölik majd az elkövetők, mielőtt valakire rá akarják gyújtani a házát, hogy aztán, amikor k irohan, akkor sörétes puskával agyonlőjék, adott esetben a gyerekeivel együtt? Volt ilyen eset néhány hónappal ezelőtt Magyarországon. Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy az ügyészségnek sokkal erélyesebben kellene fellépnie ezekben az esetekben, és felhábor ítónak tartjuk, mondom még egyszer, azt a gyakorlatot, ami elhárítja az alkotmányos felelősség ellátását, és ezzel tovább fokozza azoknak az embereknek a kiszolgáltatottságát, akik egyébként is okkal élik félelemben a mindennapjaikat Magyarország kiszolgál tatott településrészein. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Avarkeszi Dezső államtitkár úré a szó. (9.30) DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Kösz önöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! A büntető törvénykönyv 269. §a fogalmazza meg a közösség elleni izgatás bűntettét. Ennek lényege, hogy az követi el ezt a bűncselekményt, aki nagy nyilvánosság előtt a magy ar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít. Ez a rendelkezés 1989ben került be a büntető törvénykönyvbe. Korábban a bűncselekménynek volt egy vétségi formája is, amely azzal valósult meg, ha az elkövető nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használt, vagy más ilyen cselekményt követett el.
