Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MOLNÁR CSABA, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2003 A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. t örvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Soron következik a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényj avaslat általános vitája a lezárásig. (Zaj.) Kérem szépen képviselőtársaimat, hogy halkabban figyeljék az Országgyűlés plenáris ülését. (Zaj.) Kérem újólag képviselőtársaimat, hogy egy kicsit halkabban legyenek! A törvényjavaslatot T/9490. sorszámon, a biz ottsági ajánlást pedig T/9490/2. sorszámon megkapták és megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Molnár Csaba Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó , miniszter úr. DR. MOLNÁR CSABA , a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan törvényjavaslatról van szó, aminek az a lényege, hogy a kormány rögtön a megválaszt ása idején tett nagy vállalását szeretné törvényjavaslat formájában az Országgyűlés elé terjeszteni, illetve kérni az Országgyűléstől, hogy azt fogadja el. Arról szól ez a javaslat, hogy az állam magán kezdi a spórolást abban az időszakban, amikor nemzetkö zi nagy gazdasági válság idején ilyenfajta példamutatásra van szükség. Vannak olyan spórolási lehetőségek, amihez nem kell az Országgyűlés döntése. Vannak olyan lehetőségek, ahol az állam magán tudja kezdeni a spórolást, de ehhez elég a kormány vagy akár a miniszterelnök döntése. Ezeket megcsináltuk vagy éppen folyamatban van. Csak hogy néhány példát mondjak, mondjuk, az államtitkárok bére eltérítésének a megszüntetése, ami már megtörtént, hiszen a miniszterelnök úr az államtitkárokat már így nevezte ki; va gy akár a külföldi napidíj felére csökkentése, amivel kapcsolatos külügyminiszteri rendelet pedig már elfogadás alatt áll. Van viszont egy olyan ügy, ez a miniszterek juttatásainak ügye, amihez az Országgyűlés döntése szükséges, hiszen ezt a döntést a korm ány önmagában nem tudja meghozni, mert törvényről van szó. Egy olyan javaslatot nyújtottunk be a tisztelt Országgyűlésnek, ami néhány apróság intézése mellett három nagyon fontos érdemi ügyben kéri az Országgyűlés döntését. Mindegyik a miniszterek juttatás aival kapcsolatos döntés, engedjék meg, hogy ezt röviden elmondjam. Az első javaslat a törvényjavaslatunkban arról szól, hogy az állami vezetők esetében ne lehessen a jövőben szabadságmegváltást fizetni akkor, ha megbízatásuk megszűnése után ismételten áll ami vezetői megbízást nyernek. Valamennyien tudjuk, hogy akár a munka törvénykönyve szerint, akár a közszolgálat világában teljesen normális dolog, hogy a jogviszony megszűnése esetén a szabadság pénzben megváltásra kerül. Ezt a lehetőséget szeretnénk most megszüntetni a kormány tagjai, a miniszterek, államtitkárok esetében. A törvényjavaslat második előterjesztése arról szól, hogy miniszterelnöknek, minisztereknek és államtitkároknak megbízatási idejük alatt jubileumi jutalmat ne lehessen kifizetni. A közs zolgálatban egy meglévő szép gyakorlat már nagyon régóta, hogy 25, 30, 35 év közszolgálati jogviszony után jubileumi jutalmat fizetünk. Mi azt szeretnénk, hogy válság idején miniszterelnök, miniszter, államtitkár ilyenfajta jubileumi jutalomban ne részesül hessen. És a harmadik, ami talán a leginkább érdemi része a törvényjavaslatnak, az a miniszterek illetményének a 15 százalékos csökkentését jelenti. Egy olyan technikát találtunk meg a törvényjavaslatban, ami úgy oldja meg a miniszterek bérének csökkentésé t azáltal, hogy a