Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. május 4 (207. szám) - Megemlékezés az Európa Tanács megalakulásának 60. évfordulójáról - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1935 hallgassuk meg az eskütételt. Jegyző úr! (A teremben lévők felállnak. - Varga István a terem közepére lép. - Nyakó István jegyző előolvassa az eskü szövegét.) VARGA ISTVÁN nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter : Én, Varga István esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Az alkotmányt a többi jogszabállyal együtt megtartom és megtartatom. A tudomásomra jutott titkot megőrzöm, miniszteri tisztségemből eredő feladataimat a Magyar Köztársaság fejlődésének elő mozdítása és az alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítem. Isten engem úgy segéljen! (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Felkérem Podolák György jegyző urat, hogy készítse elő aláírásra az esküokmányokat, Varga Istvá n miniszter urat pedig, hogy kézjegyével lássa el. (Megtörténik.) Köszönöm. Miniszter úrnak az Országgyűlés és a magam nevében kívánok sikeres és eredményes munkát- Gratulálok! (Varga Istvánnak gratulál Podolák György, Bajnai Gordon, Gusztos Péter, Mesterh ázy Attila, dr. Navracsics Tibor, dr. Molnár Csaba, dr. Semjén Zsolt.) Megemlékezés az Európa Tanács megalakulásának 60. évfordulójáról ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megs zokhattuk, hogy a 9es számmal végződő évszámok több nemzetközi évfordulót, születésnapot is jelentenek. Ezek közül most a strasbourgi székhelyű emberi jogi szervezet, az Európa Tanács megalakításának 60. évfordulójáról szeretnék megemlékezni , ahogy erre a házbizottság is felkért. 1949. május 5én Londonban gyűltek össze a háborús romokból és megpróbáltatásokból éppen kilábaló, káraikat, sérelmeiket orvosolni próbáló európai országok vezetői, hogy új szövetséget kössenek Európáért, az európai értékek megtar tásáért, a demokrácia és az emberi jogok érvényesítése érdekében. Ma már kellő történelmi távlatból láthatjuk, hogy az alapítók legfőbb célja egy újabb háború és világégés elkerülése, a fenntartható béke feltételeinek megteremtése volt. (13.10) Tükrözik ez t a szándékot a londoni St. James Palaceban aláírt alapszabály egyszerű, ugyanakkor célratörő bevezető mondata is, amely így szól: “Abban a meggyőződésben, hogy az igazságosságon és a nemzetközi együttműködésen alapuló béke megszilárdítása létfontosságú a z emberi társadalom és a civilizáció fenntartása érdekében; rendíthetetlenül ragaszkodván a népek közös örökségét alkotó szellemi és erkölcsi értékekhez, amelyek az egyéni szabadság, a politikai szabadság és a jog uralmának igazi forrásai, és amelyek minde n igazi demokrácia alapjául szolgálnak; abban a hitben, hogy az eszményeknek a fenntartása és fokozatos érvényre juttatása, valamint a gazdasági és szociális haladás előmozdítása érdekében a hasonló felfogású európai országok között szorosabb egység kialak ítására van szükség.” Következésképp elhatározták - zárul a tíz európai ország vezető politikusa által aláírt történelmi dokumentum preambuluma - az Európa Tanács létrehozását. Tisztelt Képviselőtársaim! Az eltelt hatvan évben az Európa Tanács tevékenységi köre jelentősen kibővült, szervezete számos változáson ment keresztül, miközben új helyzetekkel és feladatokkal szembesült. Mindenesetre alapcéljait követve a szervezet mára a legteljesebb joganyaggal rendelkezik a demokráciák működése, a jogállamiság, az emberi és szabadságjogok tiszteletben tartása terén. Több mint 200 megalkotott és életbe léptetett európai egyezmény jelzi ennek az életműnek az állomásait. Számunkra különös fontossággal bír a nemzeti kisebbségek jogairól elfogadott két egyezmény, a
