Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - A Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ÁGH PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1924 volumen több mint 7 százalékát tették ki. A PSZÁF határozata aláhúzza, hogy a londoni székhelyű befektetési szolgáltató 2008. november 13án kelt és a brit társhatóságokon keresztül teljesített adatszolgáltatása szerint a Soros Fund 2008. o któber 10én 390 ezer darab OTPrészvényre kötött ellenirányú vételi ügylettel zárta pozícióját. Mint arról már korábban beszéltem, a Soros Fund a londoni székhelyű befektetési szolgáltató által a folyamatos telefonos kapcsolattartás során felé közvetített indikatív árra vonatkozó információkra alapítottan tudta, illetve az adott helyzetben egy professzionális piaci szereplőtől elvárható gondossággal tudnia kellett volna, hogy az általa egy ügyletként kezelt részvényswap során az adott instrukciók a swap ré szvénylábánál olyan ügyletkötéssorozatot eredményeznek, amelyek a részvények árfolyamát erőteljesen lefelé nyomják, illetve amelyek alkalmasak a napi átlagárnál akár jóval alacsonyabb záróár beállítására. A londoni székhelyű befektetési szolgáltató és a S oros Fund közötti rögzített telefonbeszélgetések bizonyítják, hogy a társaság nem kívánta figyelembe venni az ügyletkötések magyar piacon bekövetkező hatásait. Kifejezetten kérte, hogy a kötéssorozat részeként a 251 ezer darab részvény értékesítésére - a l ondoni székhelyű befektetési szolgáltató által az árfolyam erőteljesebb lefelé hajtásának elkerülése céljából felajánlott - 4 ezer forintos árlimit nélkül piaci áron kerüljön sor. Mindezek után a Soros Fundot a PSZÁF a legnagyobb bírság megfizetésére kötel ezte. A felügyelet a legmagasabb bírságtétel alkalmazásánál kiemelten súlyos körülményként vette figyelembe és értékelte, hogy az ügyletkötésre a magyar pénz- és tőkepiac számára különösen érzékeny időszakban került sor, az ügyletkötés a negatív piaci fejl emények által kiemelten érintett, a magyar pénz- és tőkepiacon a magyar tőkepiaci indexben meghatározó súllyal rendelkező kibocsátó részvényeire irányult, azok árfolyamára különösen negatív hatással volt. Továbbá a PSZÁF kiemelte, hogy a társaság az ügylet kötéseknél a magyar piacra gyakorolt hatásait nem kívánta figyelembe venni, magatartásának e következményeit előre látta, abba belenyugodott. A felügyelet eljárásában a társaság a felügyelet nyilatkozattételre való felhívására érdemben nem válaszolt, rögzí tette ezt is a PSZÁF határozata. Nos, mindezek után figyelembe véve azt a tényt, hogy a PSZÁF által vizsgált időszak mellett a forint ellen is összehangolt spekuláció valósult meg, vizsgálóbizottság felállítását javasoltuk. (17.20) A forint elleni támadás azért is fontos, hiszen a nemzeti fizetőeszköz gyengülése az ország iránti bizalmat, a legnagyobb hazai bank papírjainak esése pedig a bankrendszer stabilitását veszélyeztette. Az eset kapcsán született elmarasztaló hatósági határozat és pénzbírság szükség es, de nem elégséges következménye a tőkepiacot ért támadásnak. A vizsgálóbizottság felállítása során azt gondoljuk, hogy szükséges megvizsgálni a történteket már csak annak érdekében is, hogy elkerüljük a hasonló támadásokat a jövőben, valamint emellett f ontos a felelősök megnevezése is. Így a vizsgálat tárgyának a következő időszakban a következő kérdésekre kell kiterjednie. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában szereplőkön kívül milyen egyéb piaci szereplők vettek részt az OTP elleni tá madásban? Kinek a megbízásával járt el a Soros Fund Management LLC? Ki volt és milyen szerepe volt a támadásban a PSZÁF által közelebbről meg nem nevezett, általam is sokat idézett londoni székhelyű befektetési szolgáltatónak? Milyen formában lehet egysége sen fellépni az OTP kisrészvényesei nevében, hogy veszteségeiket a Soros Fund Management LLC megtérítse? A 2008. szeptemberi időszaktól az ügyben érintett piaci szereplők részt vetteke a hazai deviza kereskedelmében, illetve milyen szerepet töltöttek be a piaci forgalom befolyásolásában? Továbbá amit utolsó lehetőségként meg kell vizsgálni a vizsgálóbizottságnak, hogy vane összefüggés az OTP meggyengítése és a MOL Zrt. közelmúltban történt részvényeladási tranzakciója között. Azt gondolom, hogy ez a hat f ő terület, amelyről az elkövetkezendő időszakban beszélnünk kell.
