Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - A társadalmi szervezetek működését segítő jogszabályi háttér kialakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - PETTKÓ ANDRÁS (MDF), a napirendi pont előadója:
189 meg. Alapítványok esetében könnyebb a megszüntetés, mintha egy társadalmi szervezetről beszélünk. Egyébként azt is tudni kell, hogy csak négy évvel ezelőtt került be a jogszabályba az, hogy a társadalm i szervezeteknek például kötelező adószámmal rendelkezni. Ha megnézzük a számokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon például a KSH éves jelentését alig 4345 ezer szervezet adja be éves szinten, és adószámmal is alig negyvenegynéhányezer rendelk ezik. Természetesen magam is jól tudom, hogy van jó néhány olyan szervezet, amelyik egyáltalán nem kívánja azt, hogy pénzforgalma legyen. Azt gondolom, az is a demokráciához tartozik, viszont ahhoz, hogy pontos számot tudjuk kapni, hogy valójában 76 ezer, 80 ezer vagy csak 50 ezer szervezetről beszélünk, ezért ahogy a cégek esetében, itt szükség volna a civil szervezetek esetében is egy egyszerű tabula rasára. Az országgyűlési határozati javaslat első pontja ezt szeretné, ha a kormány elkészítené az ehhez s zükséges jogszabálymódosítást. A második jogszabálymódosítás, amire az Országgyűlés felkérné a kormányt: vannak már olyan országok, és az MDF azt gondolja, hogy elérkezett a pillanat, hogy Magyarországon is így legyen, ahol a civil szervezeteket a jogalk otási folyamatba nemcsak olyan módon vonják be, amit Magyarországon a jogalkotási és egyéb törvények biztosítanak, hogy minden törvény benyújtása előtt ki kell kérni a civil szervezetek véleményét, hogy mit gondolnak az Országgyűlés elé kerülő törvényjavas latról, hanem maguknak a civil szervezeteknek is biztosítanak lehetőséget jogszabály kezdeményezésére. Például Észtországban, Litvániában, de Angliában is volt már ilyen kísérlet. Ezen a területen is volt már ötpárti egyeztetés. Magam Szili Katalin házelnö k asszonnyal is tárgyaltam, hogy például az Országgyűlés civil irodájának segítségével hogyan lehetne a civil szervezeteket még jobban bevonni a törvényalkotási folyamatba. Hiszen tudjuk, hogy például azon a bizonyos lobbilistán is csak pár száz, azt hisze m, hatszázvalahány szervezet van, amelyik a www.parlament.hun megtalálható. Azt gondolom, a civil szervezeteknek nagyobb lenne az aktivitásuk, ha itt nagyobb lehetőséget biztosítanánk. A harmadik egy olyan terület, amely nagyon fontos a civil szervezetek számára. Sajnos, nem egyszer előfordul az, hogy a civil szervezetek aláírt szerződések kapcsán többhetes, több hónapos késéssel kapják meg azokat a támogatásokat, amelyek nekik járnak. Azt gondolom, hogy itt az államnak is, ugyanúgy, mint más szereplőnek, a kamatot a nem időben átutalt támogatási összegekre ki kéne fizetni a civil szervezetek számára. Egy nagyon régi sérelem, és nagyon fontos probléma ez, amit meg kellene oldani. A következő nagy terület, amiről már úgyszintén volt ötpárti tárgyalás, az úgy nevezett kvázi civil bank megalapítása, megszervezése. Ha képviselőtársaim azt gondolnák, hogy ebben a gazdasági válságban valami újfajta bankot szeretnék létrehozni, akkor azt tudom mondani önöknek, képviselőtársaim, hogy nem erről van szó. Lengyelországb an például három köztisztviselő végzi ezt a munkát. Olaszországban az egyik bank vállalta fel ezt a tevékenységet. Ez megint egy kormányzati felelősség. Hála istennek, az első körbe tartozó civil szervezetek jelentős része ma már európai uniós támogatást t ud megnyerni. Ezek a pályázatok viszont mind utófinanszírozású pályázatok. Ezekben az esetekben a civil szervezetek hiába nyerik meg a támogatási összeget, ha nem rendelkeznek megfelelő forrással, pénzzel, amit be tudnak tenni, amíg a pályázatot lebonyolít ják, akkor hiába nyerték meg a pályázatot, egész egyszerűen elvész a pályázati összeg. Több tucat ilyen pályázatról tudok én magam, ami uniós támogatás. De Magyarországon is egyre több ilyen pályázat van, ezért javasoljuk ennek a kvázi civil banknak a felá llítását. Erre is különféle megoldási lehetőségek vannak. Lehet a lengyel vagy akár az olasz példát elővenni, de akár a nemzeti civil alapprogram keretében is lehetne ezt biztosítani a civil szervezetek számára. Az ötödik terület pedig, amit fontosnak tart anánk, és most, amikor az adórendszer átalakítása is sorra fog kerülni, miniszterelnök úr tegnap erről beszélt: az MDF azt gondolja, hogy a civil szervezetekben dolgozó önkéntesek többet érdemelnek. Márpedig, ha többet érdemelnek, akkor egy akkreditálási f olyamat kapcsán, ahol a civil szervezeteket akkreditálnánk, tehát nem pénzpazarlásról
