Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1843 És azt gondolom, hogy külön tanulságosak azok a megállapítások, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen támogatások kerülnek ki az államháztartáson kívülre, illetve egy külön rész - ezt elnök úr is említette az expozéjában és jog gal , az állami vagyongazdálkodás kérdései. Ezek valóban olyan neuralgikus pontok, amelyekkel többet kell foglalkoznunk. Noha megjegyzem azt is, hogy jó néhány olyan kérdés van a felsoroltak közül, amelyekben lényegesen előreléptünk. Ilyen az új vagyontör vény például, ilyen a költségvetési státustörvény, tehát ezek mindenképpen előrelépést jelentenek. Még valami, ami itt fontos lehet, hogy jó néhány olyan megállapítása van a jelentésnek, amely hasznosításra került, vagy olyan, amelynek hasznosítása folyama tban van. Ilyen például az a törvény, amely a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szól, a 2008. évi LXX. törvény; ez elkészült, ez tartalmazza azt is, hogy milyen szervezeti modell kell ahhoz, hogy továbblépjünk. (10.20) Ilyen kérdésnek tekintem, és nagyon fontos előrelépés az is, hogy megszületett a 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról. Ez részben már hatályba lépett, és a hatályosulása majd, azt gondolom, hogy komoly előrelépést jelent. Itt szeretném azt is említeni, hogy a tárcák a javaslatok megvalósításán dolgoznak, 82 százalék a különböző megvalósítási szakban van. Ezzel együtt kétségtelenül az elmúlt évben a meg nem valósult javaslatok aránya némileg növekedett, habár a tárcák jelen tései alapján egy sor objektív körülmény indokolja ezt. Szeretnék még kitérni a számvevőszéki jelentés azon részére, amely az önkormányzati kötelező feladatok újragondolásával, illetve annak szükségességével foglalkozik. Azt gondolom én magam is, hogy az ö nkormányzati finanszírozás kérdése megoldatlan, ez az egyik neuralgikus pont. Itt szeretném azt is hozzátenni ehhez, hogy a kormány most már hosszú évek óta folyamatosan erőfeszítéseket tesz abból a célból, hogy ez megváltozzon. De itt azért tudni kell - é s talán jó alkalom arra, hogy itt a tisztelt Országgyűlés figyelmét erre felhívjuk , hogy ez közös felelősség, hiszen kétharmados az önkormányzati törvény. Elkerülhetetlen az önkormányzati törvény módosítása, a feladat- és hatásköri rendszer átfogó reform ja. Idetartozik a kistérségi társulási együttműködések ösztönzése is. Tehát jó néhány olyan kérdés, ami egy hatékonyabb államháztartási működés nélkülözhetetlen eleme. Kétségtelenül nem valósult meg az önkormányzati hiány bemutatására vonatkozó központi sz abályozás, de itt is gondunk van azzal, hogy az önkormányzati kötvénykibocsátásnak például érzékeljük a gondjait. Joggal állapítja meg a Számvevőszék, hogy nem készült el az a módszertani útmutató, illetve nem került közreadásra, amely az önkormányzati köt vénykibocsátásra vonatkozik, de szeretném megjegyezni, hogy ennek az összeállítása önmagában nem lenne elégséges, itt sokkal átfogóbb problémáról van szó, és megint utalok arra, hogy itt kétharmados szabályba ütközünk, miközben látjuk, hogy az önkormányzat ok kötvénykibocsátása óriási veszélyeket rejt magában. Ezt jó néhány önkormányzat megtapasztalta az elmúlt évben, különösen az év negyedik negyedévében, amikor is az árfolyamváltozás következtében azok az önkormányzatok komoly gondokkal néztek szembe, amel yek devizaalapú kötvényt bocsátottak ki. Mint egyébként a jelentéseikből látjuk, jó néhány esetben nem használták még föl a pénzt, hanem betétben tartják, ugyanakkor a kamatkülönbözet, illetve az árfolyamkülönbözet most számukra nagyon kedvezőtlen. Meg ke ll jegyeznem, hogy itt azért láttunk néhány elemet, amelyek nem a felelős gazdálkodásra vonatkoznak. Még egyszer megjegyzem, hogy ez sajnos túlmutat a kormány kompetenciáján, ebben a tisztelt Országgyűlés nélkül nem tudunk előrelépni. Egyetértünk azzal is, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok sajátos gazdálkodási rendjére vonatkozóan szükség lenne egy összefoglaló kézikönyvre. Ennek több tárca együttműködésével kell elkészülnie. Szeretném még megemlíteni, hogy a helyi önkormányzatok fejezetelőirányzatain ak, teljesítési adatainak egységes informatikai rendszere valóban még nincs meg, de egy európai uniós projekt
