Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 28 (206. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - JAKAB ISTVÁN (Fidesz):
1834 sújtja jobban a vidéket, a mezőgazdaságból élőket?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr, parancsoljon! JAKAB ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Való ban, a kérdés költőinek tűnik, ám mégis kénytelenek vagyunk vele foglalkozni, hisz valamennyiünk élete azon múlik, hogy a magát az Európai Unióban a sereghajtók szintjére leküzdő Magyarország hogyan tudja kezelni azt a válságot, amit a sokkal erősebb gazda sággal rendelkező országok sem minden esetben tudnak megnyugtató módon kezelni. Az a meggyőződésem, hogy ha a magyar gazdaságra sajnos igaz az, hogy a válság kezelése nem a megfelelő módon történik, hanem elsősorban PRkormányzásról beszélhetünk, akkor ez a mezőgazdaságra különösen igaz. Különösen igaz, mert annak ellenére, hogy az elmúlt esztendőben jelentős mértékben járult hozzá a mezőgazdaság a nemzeti össztermékhez, a válságkezelés kapcsán a legnagyobb elvonás a mezőgazdaságot érinti. Egy olyan ágazatt ól vonnak el forrásokat, egy olyan ágazatnak csökkentik a versenyképességét a válságkezelés kapcsán, amely értékteremtésre alkalmas. Egy olyan ágazat szenved el hátrányokat, amely gyakorlatilag pontosan azáltal lenne képes a nemzeti össztermékhez még nagyo bb mértékben hozzájárulni, hogy a megfelelő források rendelkezésre állnak, és versenyképessé válik. Miért tesszük ezt szóvá? Miért fontos az, hogy erről beszéljünk? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert gyakorlatilag a mezőgazdaságban, amennyiben a megfelelő forrásokat biztosítanák, még nagyobb mértékben képesek lennénk az értékteremtésre, a nemzeti össztermék növeléséhez való hozzájárulásra. Azonban ha ez nem történik meg, akkor sajnos az a negatív tendencia tovább folytatódik, aminek szemtanúi voltunk már a múlt esztendőben is. Ugyanis ma nagyon sokan elmondják, hogy milyen nagy eredményeket értünk el. Ez igaz a számok tükrében, de ha megnézzük, hogy az intervenciós készletek kisöprése 2008ban történt meg döntő mértékben, akkor azt is láthatjuk, hogy a számo k mögött nem a 2008ban elért teljesítmény húzódik meg csupán, hanem a korábbi években megtermelt készletek is hozzájárulnak az eredményekhez jelentős mértékben. Nos, ez az egyik terület, amiről szólni szerettem volna. A másik: súlyos tendencia, és ezt lát nunk kell, hogy ma, amikor arról beszélünk, hogy nagymértékben növekedett az agrárexport, azt is látnunk kell, hogy a nyersanyagok kiszállítása, a nyersanyagexportunk nőtt meg, és nagyon jelentős mértékben megnőtt azon termékek aránya, amelyek jelentős hoz záadott értéket tartalmaznak. Azaz, magyarul a mezőgazdaságban az előállított termékek döntő mennyisége kevés hozzáadott értéket tartalmaz, tehát nincs olyan programja ma a magyar kormánynak, amely képes lenne arra, hogy jelentős munkaerőfelhasználással, magasabb feldolgozottsági fokú termékek exportját valósítaná meg. Egy másik terület, amelyről szólnom kell, amely nem kerülne pénzbe, csak odafigyelés, ez az, hogy azok a támogatások, amelyekre ha szűkös mértékben is, de a mezőgazdaság számíthatna, különös en a fejlesztési forrásokra gondolunk, a területalapú támogatások igénylésére gondolunk, kiderül, hogy időben nem jutnak el a gazdákhoz, kiderül, hogy az igénybevétel nagyon nehézkes. Oda jutottunk, tisztelt Országgyűlés, hogy a parlament mezőgazdasági biz ottsága kénytelen meghallgatni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökét, hogy szíveskedjen tájékoztatást adni, miért kezd összedőlni az informatikai rendszer, amelyen keresztül be tudnak jelentkezni a gazdák, és igényelni tudják az uniós terület alapú támogatásokat. Hozzáteszem, hogy az elmúlt esztendőben, amikor a kormány a “válságra való felkészülés jegyében” elektronikus úton tette lehetővé, hogy a gazdák a támogatásokat igényeljék, a hibaszázalék 25 százalékos volt. (9.40) Tehát az összes beny újtott támogatás 25 százaléka hibás volt, és a gazdák nem jutottak időben a forrásokhoz, csak késve. Nos, a forrásszűke időszakokban ezek a nehézségek a valós válságon túl jelentős mértékben nehezítik a gazdák helyzetét, és fokozzák a válság hatásait.
