Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
184 egyremásra buzdítottak arra, hogy minél több ház, lakás épüljön, mert az az amerikai ideál, hogy minde nkinek saját háza legyen. Ha valakinek nem volt erre megtakarított pénze, akkor a törvényhozó benyújtott valamilyen módosítót és azt mondta, hogy ilyenfajta emberek is hozzájuthatnak kölcsönhöz. A bankár erre azt mondta, hogy nem, a bankárnak megvan a sajá t értékrendje arról, hogy ki hitelképes, akinek kölcsönözhet. Ekkor azt mondta a törvényhozó, hogy bankár, ne tessék aggódni, én, törvényhozó garantálom azoknak a kölcsönét, akik nem hitelképesek a bankszempontok szerint. Ahogy ez a kormányzati garancia nö vekedett öttíz esztendő során, végül is elérte azt a mértéket, amíg aztán a dolog összedőlt. Ez hullámzik, és nálunk, magyarhonban hasonlóképpen ennek egyik vetületét látjuk. Tehát az orvoslás a politikai szférából kell hogy induljon, mert innen származik a betegség. Rendjén van az, hogy mi az Országgyűlésben ezt hangosan végiggondoljuk. A törvényjavaslat a következő hetekben is itt lesz még előttünk, mert ezután következnek a módosítások és a részletes vita, és jó, ha ezeket a gondolatokat még egyszer öss zegezzük, és ennek fényében módosítjuk. De nem túlmódosítjuk, és nem olyan törvényt hozunk, amit aztán két hét vagy két hónap múlva megint szükséges volna módosítani. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy éreztem, hogy ezek a gondolatok hasznosak, kívánatosak akk or, amikor ez a törvényjavaslat előttünk van, és mérlegeljük azt, hogy a hibákat hogy lehetne kevesbíteni és a működőképességet előmozdítani. Köszönöm a meghallgatást. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most kétperces felszólalás követke zik. Megadom a szót Koszorús László képviselő úrnak, Fidesz. KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Folytatnám a vitát. Az imént említett költségek - szerződéskötési díj, szerződésbontási díj, előtörlesztési díj, átutal ási díj - nyilvánvalóan azt a célt szolgálják, hogy a bankok a hasznukat gyarapítsák. Egyébként hozzáteszem, hogy ez a haszon az éves profit egynegyedét is kiteheti, tehát nagy összegekről van szó. Emellett - hogy folytassuk a sort - 2007 óta nem tudtuk a javaslatunkat tárgyalni az Országgyűlésben, a kormánypártoknak köszönhetően. (15.10) Két újabb javaslattal szeretnék élni, miszerint célszerű a hitelfelvételkor alaposabban tájékoztatni a hitelfelvevőt, hiszen sokszor probléma van abból, hogy az emberek ne m teljes mértékben gondolják át, hogy ezt a hitelt egyébként tudjáke törleszteni, érdemese fölvenni, hogyan tudják ütemezni az életükben. Sajnos, a mostani gyakorlat és a jogszabály annak ellenére, hogy felhívtuk a figyelmüket erre, tisztelt kormánypárti képviselőink, mégis egy olyan laza rendszer enged meg, miszerint bemegy a bankba, kitölt egy formanyomtatványt, elrohan a közjegyzőhöz, ott általában - a gyakorlat azt mutatja - a közjegyző ledarálja neki a szerződések különböző passzusait, ott egyébként szakmai segítségre nem tud támaszkodni, majd ezt követően megkötik a szerződést, és később derülnek ki a különböző apróbetűs részekből fakadó problémák. Tehát azt javasoljuk, hogy célszerű a különböző hitelszerződésekkor külön formanyomtatványt kitölteni, külön kérdőívet kitölteni, és a szerződésben már rögzíteni azt, hogy a hitel felvétele után pontosan milyen törlesztőrészleteket kell fizetni és meddig, hiszen mindannyian nagyon jól tudjuk különböző közgazdaságtani iskolából kikerülvén, hogy a THM valójáb an semmit nem mutat meg. Tehát a pontos törlesztőrészleteket, a pontos tőketörlesztést és kamattörlesztést minden szerződésben rögzíteni kell annak érdekében, hogy később ne szembesüljenek a hitelkárosultak azzal a problémával, hogy azt se tudják, hogy a s zerződésben igazából mit vállaltak és mit írtak alá. Köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :