Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 27 (205. szám) - Dr. Répássy Róbert (Fidesz) a miniszterelnökhöz - “Miért nem oszlatta fel a rendőrség az április 18-ai neonáci rendezvényt?” címmel - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter:
1759 DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Minisz ter Úr! Április 18án egy, azt hiszem, mindannyiunk által szégyenteljesnek tartott rendezvényre került sor a budai Várban. Ezt a rendezvényt - amelyet nyugodtan nevezhetünk neonáci rendezvénynek, egy holokauszttagadó rendezvénynek , mármint ennek a rendez vénynek a megtartását a rendőrség nemcsak tudomásul vette, hanem azt biztosította, és végig a helyszínen figyelemmel kísérte. Igen ám, de a rendezvényen elhangzott beszédek közül két esetben olyan beszéd, olyan véleménynyilvánítás hangzott el, amely a rend őrség megítélése szerint is felveti a közösség elleni izgatás gyanúját. Tudtommal a rendőrség ilyen címen büntetőeljárást is indított. Nos, tisztelt miniszter úr, a gyülekezési törvény 2. § (3) bekezdése azt mondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem ir ányulhat bűncselekmény elkövetésére, vagy bűncselekményre való felhívásra nem irányulhat, illetve nem járhat mások jogának vagy szabadságának a sérelmével. Azt mondja a gyülekezési törvény 14. § (1) bekezdése, hogy ha a rendezvény ebbe a tilalomba ütközik, ha a gyülekezési jog gyakorlása ebbe a tilalomba ütközik, akkor a rendezvényt a rendőrség feloszlatja. Tehát kijelentő módban, kötelezettségként írja elő a törvény, hogy feloszlatja a rendezvényt. Tehát a helyszínen a rendőrök, amikor azt tapasztalták, ho gy akár bűncselekmény is megvalósult - hozzáteszem, hogy a törvény nem követeli meg, hogy bűncselekménynek kell megvalósulnia, elég, ha csak mások jogát vagy szabadságát sérti , ebben az esetben a rendőrségnek kötelessége lett volna feloszlatni ezt a rend ezvényt, és utána a rendezvény szervezője majd bírósághoz fordulhatott volna a feloszlatás jogszerűségnek a vitatására. Miért nem történt meg ez, miniszter úr? Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szé pen, képviselő úr. Most megadom a szót Draskovics Tibor miniszter úrnak. Parancsoljon! DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, jó alkalom ez a kérdés arra, hogy beszéljünk arról, mi történt a Várban 18án, és beszéljünk arról, hogy mi nem történt a Magyar Országgyűlésben az elmúlt húsz esztendőben. A Várban történt egy valóban mindannyiunk szerint neonácinak minősíthető, gyomorforgató és elutasítandó rendezvény, amelyet egyébként a hatályos gy ülekezési törvény szerint jelentettek be, amely bejelentés tudomásul nem vételére, a gyülekezés megtiltására a rendőrségnek törvényes oka a bejelentés alapján nem volt. A rendezvényen elhangzott jó néhány, a jó ízlést - és úgy gondolom, valamennyi demokrat a politikai álláspontját - súlyosan sértő, nem kevés megnyilatkozás. Ezeknek a megítélésében, úgy gondolom, a rendőrség helytelenül járt el, mert amikor tapasztalta ezek elhangzását, meg kellett volna szakítani a bűncselekmények elkövetését. Utóbb a büntet őeljárás megindítása azt bizonyítja, hogy a rendőrség maga is úgy ítélte meg, hogy itt bizony bűncselekmény történt. Ezt a rendőrség nem tette meg. Ennek alapvető oka az, ami a Magyar Országgyűlésben az elmúlt húsz esztendőben nem történt meg. Nem születte k meg ugyanis azok a jogszabályok, amelyek világosan és egyértelműen rögzítették volna, hol húzódnak a véleménynyilvánítás alkotmányos, törvényes korlátai. Akkor, amikor ön vagy önök felháborodottan számon kérik ezt a rendőrségen, önök képmutató politikusk ént járnak el, mert soha, egyetlen alkalommal sem szavazták meg azokat a törvényeket, amelyek egyértelmű, világos viszonyokat teremtettek volna. Az elmúlt esztendőkben a Budapesti Rendőrfőkapitányság hatvan eljárást indított közösség elleni izgatás miatt, ezek közül egyetlenegyben sem emelt vádat a Magyar Köztársaság ügyészsége.
