Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 27 (205. szám) - Dr. Garai István Levente (MSZP) - a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez - “Milyen kitörési pontokat lát a miniszter úr a jelenlegi gazdasági, munkaerő-piaci helyzetben új munkahelyek teremtésére és megőrzésére? Milyen hazai és uniós források... - ELNÖK (Mandur László): - BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár:
1757 ismerem mindazokat a lépéseket, amelyeket a kormány az elmúlt időszakban, hónapokban, egykét évben megtett, gondolok elsősorban az Startprogramra, az operatív programokra, amelyek gazdaságélénkítő hatása mindannyiunk s zámára közismert. Külön kiemelném viszont most általánosságban a különböző uniós forrásokat azok ezermilliárdos nagyságrendű hatása miatt. Gazdaságélénkítő hatásra gondolok itt elsősorban a GDP arányaiban és a GDPnövelés hatása tekintetében, és abban a le lki támogató hatásában is, amikor a magyar állampolgárok láthatják, hogy az uniós források felhasználásával a semmiből kinövő kórházak, rendelőintézetek vagy éppen modernizálódó iskolák, infrastrukturális beruházások, csatornák, utak, és a sort még folytat hatnám, egy nehéz gazdasági helyzetben is előrelépést jelenthetnek számos területen a mindennapi életben. Konkrétan a kérdésem második része Kiskunfélegyházáról szól. Kiskunfélegyháza vonatkozásában e program pozitív érintettje lehet a Transelektro GanzRö ck ipari kazángyár erőműberendezéseket gyártó gyára, amelynek nagyon nagy és stabil piaca van akár a Balkánon, akár Törökországban vagy akár Indiában, és jelen pillanatban is élő, mintegy 100 millió vagy talán még több is, mint 100 millió eurós rendelésál lománnyal, potenciálisan hasonló rendelésállománnyal ugyanebben a régióban és ugyanezen a területen. Mindezt realizálni lehetne, és ezzel megőrizni több mint 400 munkahelyet, azzal a forgóeszközhitellel és támogatással, amit a kormánytól kért ez a cég, és természetesen áttételesen Kiskunfélegyháza városa is. Információim szerint e tárgyalások pozitív irányban haladnak, gyakorlatilag a megegyezés közeli stádiumba kerültek, és ennek állásáról kérnék konkrétan és adott esetben választ, illetve biztató informác iót az államtitkár úrtól. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Burány Sándor államtitkár úrnak. Parancsoljon! BURÁNY SÁNDOR nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi á llamtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen az érdeklődését általában és konkrétan is. Jól tudja a képviselő úr, valóban, az adott lehetőségekhez képest elsősorban az uniós források bevonásával minden tőlünk telhetőt megte szünk annak érdekében, hogy elsősorban a kis- és középvállalkozások ebben a nehéz időszakban különböző módon vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő támogatásokhoz jussanak. Az elmúlt hetekben a különböző pénzügyi konstrukciók, hitelkonstrukciók, gar anciakonstrukciók kerültek előtérbe, pontosan azért, mert a korábbi vissza nem térítendő támogatások után ebben a válság sújtotta helyzetben, amikor a bankok hitelnyújtási gyakorlata a korábbihoz képest is merevebbé vált, ezek a konstrukciók különösen font ossá váltak. Csak példaként megemlítve az intézkedéseinket, a mikrohitelekhez történő hozzájutást a feltételrendszerek enyhítésével, a futamidő tíz évre történő meghosszabbításával, a felvehető összeg 10 millió forintra történő növelésével igyekszünk támog atni, ha pedig a mikrohiteleken túl megnézzük a kis- és középvállalkozások számára elérhető hiteleket, beruházási hiteleket, itt is tízéves futamidő esetén a felvehető összeg 10 és 100 millió forint összeghatárok között mozog, és még sorolhatnám a különböz ő garanciális konstrukciókat. A konkrét kérdésére válaszolva, tény és való, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatunk az említett cég kérelmével kapcsolatban. E tárgyalásoknak még nem értünk a végére, képviselő úr. A türelmét kérem abban, hogy jelen pill anatban ez ügyben eredményt hirdetni itt az Országgyűlés falai között még nem tudok. (15.50) Elsősorban annak a kérdésnek a megvizsgálása lesz ebből a szempontból perdöntő, hogy az a készfizető kezességvállalás, amely ehhez a konstrukcióhoz szakmailag szük séges, ágazati vagy állami támogatási szempontból nem minősüle tiltott állami támogatásnak. Ez lesz ebben a kérdésben a perdöntő.
