Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 27 (205. szám) - Dr. Ángyán József (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - “Bajnai Gordon esete a mezőgazdasággal” címmel - ELNÖK (Mandur László): - GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: - ELNÖK (Mandur László):
1743 Bajnai a magyar gazdá knak, milyen vidékpolitikát kíván folytatni, hogyan szándékozik, illetve szándékozike egyáltalán javítani a magyar gazdák piaci versenyképességét? Várom válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra Gráf József miniszter úr fog válaszolni. Parancsoljon! GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar mezőgazdaság elmúlt évekbeli teljesítményéről már sok alkalo mmal, sok helyen, együtt is kifejtettük a véleményünket, és akkor sem értettünk egyet. Én azt gondolom, és ez a szakmai meggyőződésem, hogy az ön helyzetértékelése azért hibás, mert néhány, a gazdasági környezetéből kiemelt egyéni számmal próbálja az igazá t igazolni, az érvelése pedig abszolút politikai az én gazdasági érvelésemmel szemben. Ez a kettő így nagyon nehezen találkozik egymással. Mi a valós helyzet? A magyar agrárium 2004. május 1je óta, ugyan nagyon sok gonddal, bajjal és problémával küszködve , de egyre inkább kiheverte azt a csatlakozási sokkot, amin éppen az ön által említett új országok, Románia és Bulgária esik át. A példa, amelyet ön hozott, már csak azért is rossz, mert Románia éppen ebből a csatlakozási sokkból következőleg a fő célpiaca a magyar agrárexportnak, azt a 30 éve épített gazdasági kapcsolatunkat érte be Németország esetében, hogy a 11. helyről az első lett a célexportunkban. Én azt gondolom, hogy ezzel szemben az a szám az igazi, hogy a magyar agrárexport 2008ban majdnem a ké tszerese volt a csatlakozási exportunknak, 5,7 milliárd euró, az importunk pedig 3,8 milliárd euró. Ez azt jelenti, hogy majdnem 2 milliárd a pozitív szaldója a magyar agráriumnak, amire egyetlenegy európai ország sem képes ilyen nagyságrendben a szaldót t ekintve. Én tehát azt gondolom, hogy ebből a helyzetértékelésből kell kiindulnunk. Amit a következő időszakról el tudunk mondani: az 1300 milliárd forintos beruházás, amit a magyar mezőgazdaságban 2007 óta végrehajtunk, és ennek több mint felét az állatten yésztésre és annak műszaki, technológiai fejlesztésére fordítjuk, ez lesz az, ami egy egészséges Magyarországot, egy magyar agráriumot meg fog alapozni. Nézzük az elvonásokat! Ténylegesen sok, és nagyon keményen érint bennünket a 33 milliárd forint, ami eg y tételből áll ki, nevezetesen: a növénytermesztésben a GOFRnövények top up támogatásából. Ezenkívül minden minisztérium számára van - a helyzetből következően - tartalékolás, amivel kapcsolatban majd meglátjuk év végéig, hogy milyen nagyságrendben tudjuk használni, illetve nem tudjuk használni. Mindezzel együtt az évi 10 százalékos SAPS, azaz európai uniós támogatási növekedés és az euró/forint árfolyam jelenlegi szintje, bár mi ennél jobbal, 280 forinttal számolunk, biztosítja, hogy ebben az évben egy f illérrel sem lesz kevesebb a magyar agrártermelők támogatása. Ezt tudtuk elérni. Az abszolút igazsághoz hozzátartozik, hogy a szántóföldi növénytermesztésnél, ha nincs az elvonás, a 33 milliárd forint, akkor ez több mint 5 ezer forinttal növeli a hektáronk énti támogatást, tehát ténylegesen keményen érint bennünket. De ha valamilyen szinten minden ágazatnak áldozatot kell vállalnia azért, hogy az ország gazdaságát helyrehozzuk és pénzügyi egyensúlyát megteremtsük, akkor mi sem mondhatjuk, hogy nem, mert első sorban magyarok vagyunk, és a hazánkat szeretjük, és másodsorban vagyunk agrártermelők, és soha nem szoktuk ezt a sorrendet összetéveszteni; most is betartjuk, és megtesszük azt, amit tőlünk vár el ez az ország ahhoz, hogy rendben menjenek a dolgaink. Kösz önöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Kérdezem a tisztelt képviselő urat, elfogadjae a választ. Parancsoljon!
