Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1699 akik nehéz helyzetben élnek, sőt azo k, akik veszélyeztetett helyzetben élnek Magyarországon, minél kevésbé érezzék meg a mostani szociális és gazdasági válságot, és minél kevésbé legyenek sújtottjai a készülő új kormányzati megszorító intézkedéseknek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Végül az SZDSZ vezérszónoka, Béki Gabriella következik. BÉKI GABRIELLA , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Jelentős lépés volt, amikor 1997ben megszületett a gyermekek védelméről és a gyámü gyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. Mi jó néhányan, akik akkor is képviselők voltunk, nagyon büszkék voltunk arra, hogy sikerült ezt a törvényt megalkotni, mert úgy éreztük, hogy egy olyan törvény született, aminek a szemléletmódja nagyon korsz erű, azt is mondhatnám, hogy az Unióban uralkodó szemléletmódot hozta haza, pedig akkor még nem voltunk az Unió tagországa. Olyan törvény született, amelyik kimondottan a gyermekek mindenek felett álló érdekét képviselte végig, minden témán keresztül. Olya n törvény született, amely elősegítette, hogy a gyermekek családban nevelkedjenek. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy ezt a törvényt azóta szinte minden évben módosította az Országgyűlés. Néha előnyére, volt sok esetben, hogy hátrányára. Ilyen volt péld ául szerintem is az, amire a képviselő úr az előbb utalt, hogy egy ponton megszüntette az aktuális kormány a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, ami nagy érvágás volt a szegény családok anyagi helyzetét tekintve. Az ugyanis, a rendszeres gyerekvédelmi ke dvezmény, ami jelenleg szerepel a törvényben, nagyon távolról stoppolgatja azt a hiátust, ami a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megszüntetésével keletkezett. Talán csak az első két évben nem nyúlt hozzá a tisztelt Ház ehhez a törvényhez, azóta, mondom, minden évben, volt, hogy többször is. Ami a jelenleg előttünk álló törvénymódosítást illeti, ezt egy korábbi kormány korábbi minisztere nyújtotta be, és úgy van, ahogy néhányan utaltak előttem arra: nem látni teljesen világosan, hogy a jelenlegi kormány u gyanezekhez a törvényekhez milyen ponton és hogyan fog hozzányúlni, de hogy hozzá fog, azt a közelmúltban ismertetett kormányprogramból mindannyian tudjuk. Ilyen módon nekem is egyfajta dilemmát okozott ezt a javaslatot általános vitára ajánlani, már csak azért is, mert azt gondolom, hogy ha a Bajnaikormány tervei, az itt szereplő törvényeket módosító indítványok csak módosító indítvány formájában kerülnek be a joganyagba, akkor azzal a kormány bizony megspórolja azokról a nagyon fontos kérdésekről szóló á ltalános vitát a Házban. Még azt sem látjuk, hogy a részletes vita előtt kapjuke meg ezeket a törvénymódosító szakaszokat, amiről a részletes vita kapcsán még esetleg ejthetünk szót, vagy mondjuk utána, bizottsági módosító indítvány formájában. Az a hír j árja, hogy a költségvetési bizottság fogja benyújtani azokat a módosító indítványokat, amelyek részét képezik a válságkezelő programnak. Pedig az általános vitát érdemes lenne ezekről a típusú fajsúlyos kérdésekről is lefolytatni, mint amilyen például a cs aládi pótlékra való jogosultsággal kapcsolatban a korhatár szűkítése 23 évről 20 évre. Utánanéztem, hogy körülbelül hány fiatalt érint ez az intézkedés, és meglepődtem, hogy lényegesen többet, mint én eredetileg gondoltam. Azt gondoltam, hogy ez lényegében egy üres halmaz, hiszen családi pótlék csak azoknak jár, akik a közoktatásban tanulnak, a felsőoktatásban tanulók már régóta nem kapnak családi pótlékot. Azt gondoltam, hogy ez lényegében egy üres halmaz, nincs olyan sok 202122 éves fiatal, aki még a kö zoktatás valamilyen intézményében tanulna. Kiderült, hogy 43 ezer ilyen fiatal van. Ők elsősorban azok, akik mondjuk, érettségi után nappali tagozatra jelentkeztek valamilyen szakiskolába, szakmunkásképzőbe, szakközépiskolába szakmát szerezni, és ez bizony a közoktatás része. De ugyanez elképzelhető fordítva is, hogy először szakmunkásképzőben vagy szakiskolában tanul valaki, és három év után vált egy középiskolára az érettségi megszerzése érdekében, és ők kiesnek a családi pótlékból. Megjegyzem, jó lenne, ha ez
