Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. április 21 (204. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1687 A nevelőszülők és a hozzájuk elhelyezett gyermekek száma minden évben emelkedik. A családból kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekek mintegy 54 százaléka él ma mintegy 5500 nevel őszülőnél. Az elmúlt évek eredményeképpen komoly lépések történtek a nagy létszámú gyermekotthonok kiváltásában, a meglévő intézményrendszer korszerűsítésében. A pályázati támogatások és az önkormányzatok - nagyrészt megyei önkormányzatról, néhány esetben megyei jogú városról van szó - saját forrásainak a felhasználásával 15 megyében teljes egészében befejeződött a gyerekotthonok átalakítása. A gyámügyi és gyermekvédelmi igazgatás a gyermeki jogok egyik legfőbb védelmezője, és e tekintetben valóban minden g yermek érdekében cselekszik. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat főbb súlyponti kérdései: a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb működésének elősegítése, másodikként a pénzbeli ellátásoknál a gyermekek szociális biztonságán ak a növelése, harmadikként a helyettes szülők, nevelőszülők által nevelhető gyermekek számának csökkentése. A következő fajsúlyos kérdésként említem a családok átmeneti otthonában elhelyezett gyermekek, a gyermek iránti szülői felelősség növelését, tovább a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetését, a szociális és gyámhivatal véleményezési jogkörének garantálását, és nem utolsósorban a közigazgatási eljárási és a gyámügyi eljárási szabályok összhangjának a megteremtését. A benyújtott törvényjavaslatból szeretném kiemelni a következőket: 1. A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai sok esetben nem teljesítik jelzési és együttműködési kötelezettségüket, amely mulasztás szankció nélkül marad. Annak érdekében, hogy a jelzési kötelezettség megszegésér ől a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást szerezzen, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szociális és gyámhivatal jelezze a kötelességszegést a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, és javasolja a fegyelmi felelősségre vonásra irányuló eljárás megindítását. B űncselekmény gyanúja esetén a szociális és gyámhivatalnak kezdeményeznie kell a büntetőeljárás megindítását. A 2. kiemelt témakör: a törvényjavaslat a gyermeki jogok, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények engedélyezésére, műk ödtetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén a működést engedélyező szerv vagy az ellenőrzési jogkörben eljáró szociális és gyámhivatal számára lehetővé teszi gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabását. Ezen bírság maximális összege 200 ezer forint. A 3. kiemelni kívánt rész: a törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy a védelembe vétellel egyidejűleg a jegyzőnek a veszélyeztetettség okához igazodó intézkedést meg kell tennie. Új elemként jelenik meg a szülő és a gyermek kötelezése arra, hogy az iskolai erősz ak és más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében vegyenek részt az iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást. 4. kiemelt pont: a törvényjavaslat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer egymásr a épülését, az alrendszerek együttműködését azzal is elő kívánja segíteni, hogy a két éve zajló sikertelen védelembe vétel esetén kötelező jelleggel írja elő az illetékes gyámhivatal értesítését. A gyámhivatalt a továbbiakban is időkorlát nélkül értesíteni kell, ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, illetve nevelése. 5. pont: a javaslat a gyermeke k védelembe vételéhez kapcsolódóan a családi pótlékra vonatkozó rendelkezések módosításával összhangban tartalmazza a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásával összefüggő rendelkezéseket. A települési önkormányzat jegyzője, akár a védelembe vétellel egyidejűleg, akár a védelembe vétel fennállása során elrendelheti a családi pótlék legfeljebb 50 százalékának természetbeni formában történő nyújtását. A korlátozás időtartama egy év, az intézkedés szükségességét azonban legalább félévenként - az illetékes jegyzőnek természetesen - felül kell vizsgálnia.
