Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
17 egy évben nem kétszer fogják megkapni arányosan, hanem 12 hónapban egymás után. Hozzáteszem: persze, ezzel azt is mondom, hogy ezt azok kapják meg, akiknek ma jár, és azoknak, akik majd ezt követően mennek nyugdíjba, a nyugdíjszámítás módja az egyes hónapokra ahhoz fog illeszkedni, a mi a mai, jelenlegi főszabály. Kettő: azt javasoljuk, úgy alakítsuk át a svájci indexálás rendszerét, hogy megóvjuk attól a nyugdíjasokat, hogy ha válság idején csökkenne a jövedelmek reálértéke, akkor csökkenjen az ő nyugdíjuk is, ugyanakkor ne fosszuk me g őket attól a lehetőségtől, hogy ha növekszik az ország gazdasága, akkor az ő nyugdíjuk is növekedjen, azaz őrizzük meg azt a korábbi elvet, hogy együtt sírunk, és együtt nevetünk. Ne tegyük meg azt a javaslatot, amit sokszor hallok szóba hozni politikuso k részéről vagy elemzők részéről, hogy dobjuk ki az ablakon a svájci indexet, és legyen helyette szimplán inflációval korrigált nyugdíjrendszer, azért nem, mert ez megfosztaná a nyugdíjasokat attól, hogy ha növekszik az ország gazdasága, akkor abból ők is részesedjenek. Mit csináljunk? Csináljuk azt - ez a kormány javaslata , hogy kössük hozzá a svájci index alkalmazását és pontos számítási módját ahhoz is, hogy mennyivel növekszik a gazdaság. A kormány alapjavaslata a következő: ha a gazdaság 2 százalékná l kisebb mértékben növekszik, vagy mint az idén, nemcsak hogy nem növekszik, hanem csökken, akkor is garantáljuk, hogy a nyugdíjasok nyugdíjának reálértéke fennmarad; ilyenkor automatikusan inflációval korrigáljuk. Ha a növekedés nagyobb, mint 2 százalék, akkor az infláció mellett egyre nagyobb mértékben tegyük oda a keresetek növekedését is, a nyugdíjasok velünk együtt gazdagodjanak, vagy legalábbis gyarapodjanak, legyen magasabb a nyugdíjuk, és valahol a 4 százalékos gazdasági növekedésnél - ugye, lényegé ben ez a cél, hogy legalább ennyi legyen Magyarország növekedése , ott érje el az 5050 százalékos arányt az indexen belül a keresetnövekmény és az inflációs elem. Ez a második javaslat. A harmadik javaslat: azt javasoljuk, hogy rendkívül hosszú átmeneti idővel, rendkívül lassan, azaz 2016tól, mostantól számítva hét év múlva kezdődően, évente négy hónappal növekedjen a nyugdíjkorhatár, egészen addig, amíg el nem éri a 65 éves korhatárt. Ez 2025ben lesz. Ezzel a három intézkedéssel együtt a magyar nyugdíj rendszer 2050ig egyéb és új beavatkozás nélkül még akkor is egyensúlyban lesz - ezáltal biztosítja, garantálja a mai és a leendő nyugdíjasok nyugdíjának a kifizethetőségét , hogyha ilyen cudar éveknek nézünk elébe, mint amilyen éveket most látunk magunk előtt. Ez volt a harmadik elem. Ami a negyedik elemet illeti: természetesen önmagában ettől még nem feltétlenül lesznek erősebbek a vállalkozások, közvetlenül ettől még nem lesz könnyebb az életük. Ha ők most hallgattak bennünket, nyilván azt mondhatják: d e nekünk közvetlenebb támogatás is kell, mert ettől lehet, hogy az állam jobban fog működni, ennek közvetetten mi is a haszonélvezői leszünk, de mi közvetlenebb támogatást is szeretnénk. Ennek nagyon sok eszköze van. Az elmúlt hetekben, hónapokban ezekről sokszor beszéltünk, ezért itt csak jelzem őket, nem megyek bele a részletekbe. A kormány azt kezdeményezte, hogy kormányzati, európai uniós forrásokból javítsuk a vállalkozások finanszírozását, hogy több hitelhez juthassanak hozzá. Nagyjából 1400 milliárd forintot fordítunk erre a célra. Ezekről már megállapodtunk a bankokkal. Kétségtelen, és ezzel még lesz dolgunk - mondom ezt az illetékes minisztereknek , időnként a bankok nem olyan gyorsak, mint ahogyan azt mi szeretnénk, de még fontosabb, hogy ahogyan azt a vállalkozások szeretnék. Kettő: egyetlenegy ponton mi is tudunk beruházásokat élénkíteni, na nem annyit, mint az Egyesült Államok, de nagyjából 1800 milliárd forintnyi új beruházást előre tudtunk hozni, és a piacra tudunk vinni. Ezek döntően építkezé sek: kórházak, utak, egyetemek, egyéb közösségi beruházások. Ezek listáját nyilvánosságra hoztuk. Nagyon pontosan lehet tudni, a következő hónapokban melyik városban, melyik faluban mi fog épülni. Nagyon szüksége van erre a magyar építőiparnak, szüksége va n erre a beruházásélénkítésre a gazdaságnak.
