Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - VELKEY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
130 hogy a szöveg szintjén aktív természetvédő, a szabályozásban azonban nem ad érdemi garanciákat. Vita ne essék, mi is fontosnak tartjuk a gazdálkodás szempontjainak érvényesítését, mi is fontosnak tartjuk a szakszerű erdőkezelés kikényszerítését, s őt fontosnak tartjuk a szakszerű erdőgazdálkodásból realizálható fahasználati arány növekedését is, de csak ott, ahol ennek helye van, vagyis egyértelműen a gazdasági rendeltetésű területeken. Ezzel szemben a természet közeli eljárásokat preferáljuk a bárm ilyen formában védett vagy védendő értékek esetén, legyen szó kimondott védelemről, védelmi területről vagy Naturaterületekről. Ez utóbbi területek esetében keveselljük a garanciákat. Mindez nem jelenti azt, hogy nem látnánk azokat a nagyon fontos előrelé péseket, amiket ez a törvénytervezet tartalmaz. Ilyen például a természetességi állapot megőrzésének kérdése, amiről a tervezet kimondja, hogy az országos erdőállományadattárban rögzített egyes erdőrészletekre vonatkozó természetességi állapot nem romolha t. Ez fontos szabály. Egyértelmű előrelépést érzékelünk a haszonvétel- és üzemmódszabályozásban, a szanáló és átmeneti üzemmódok érzékelhető előtérbe állításában vagy a végfelhasználás módozatai között a tarvágások szerepének csökkentésében, a felújító vá gás erősítésében, a tarvágásokhoz kapcsolódó erdőfelújítási biztosítékok rendszerének kidolgozásában és rögzítésében. Ezek a szemléleti változások már az adatok szintjén is realizálandók, a törvény ezeket erősíti, vagyis ez a folyamat jó irányban tovább al akulhat. Továbbra is progresszívnek tartjuk az erdő hármas funkciójához kötődő elsődleges rendeltetés meghatározását. A ’96os törvényhez képest beléptetett módosítások, pontosítások megítélésünk szerint jók. A természet- és környezetvédelem szempontjából fontos hivatkozás a 22. § azon állítása, amely szerint a védelmi rendeltetésű erdő különleges kezelést igényel, ahol az erdőgazdálkodás gazdasági funkciója nem vagy csak korlátozottan érvényesülhet. Az ördög azonban a részletekben van, és azonnal felvetődi k a kérdés, hogy mi garantálja e különleges kezelést és a gazdasági funkciók korlátozott érvényesülését. Ehhez az üzemmódszabályozás adja a következő támpontot, ami az erdőfelújítási eljárások és a fakitermelés módjai között rögzíti többek között a faanya gtermelést nem szolgáló kategóriát, a hagyományos vágási és védett erdőkben szerencsére egyre nagyobb szerepet betöltő, de tovább növelendő szálaló és átalakító üzemmódok mellett. Ha összeadjuk a faanyagtermelést nem szolgáló kategória területét Magyarorsz ágon a szálaló és az átalakuló üzemmódú területekkel, lényegesen kisebb területet fogunk kapni, mint amennyi a valóban szoros védelemre számot tartó területek aránya Magyarországon. Az üzemmód meghatározása ugyanis végső soron - miként az elsődleges funkci ó rögzítése is - az erdészeti hatóság hatáskörében van. A védett területek esetében a felelős szerv csupán kezdeményezheti az üzemmód megváltoztatását, miként az elsődleges funkció közérdekből történő megváltoztatását is, vagyis például a védetté nyilvánít ást. Ez esetekben jogos és indokolt a törvényben rögzített kártalanítási előírás, ennek részletei azonban valóban nem derülnek ki a tervezetből, pedig nagyon fontos szabályok és az érdekeltség szempontjából nélkülözhetetlenek. A Natura területek kijelölésé vel kapcsolatban láttuk ennek a negatív következményeit, ott sem elsősorban az a baj, hogy túl sok területet jelöltek ki, vagy nem azokat, amiket ki kellett volna jelölni, hanem az, hogy nem kapcsolódott a szükséges termelésmódosuláshoz megfelelő kompenzác iós rendszer a kijelöléskor. Egyszerűen tarthatatlannak gondoljuk, hogy az adattárban még ma sincs rögzítve minden Naturaterület besorolása. Az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket látjuk, az előrelépést azonban keveselljük. A hazai szabályozás legfontosabb k ulcseleme a törvénytervezet szerint a tervezési és engedélyezési eljárások, azon belül is a körzeti erdőterv elfogadása. Önmagában a tízéves körzeti erdőtervvel, az annak szabályozási keretet adó erdőtervrendelettel, az adattárral és az erdőgazdálkodási te vékenység bejelentési, engedélyeztetési rendszerével egyetértünk. Ki kell azonban mondanunk, hogy az erdősültség mértéke, az erdőállományok minősége, az élőfakészlet
