Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
126 zöldrendőrség megalakításának felvetése, amelynek keretén belül a javaslatok s zerint összevonásra kerülnének egységes eszközök és jogosítványok gyakorlásával a természetvédelmi, erdő, mező- és vadőrök, és átmenetileg az erő alkalmazásával védhetnék a természet, a társadalom érdekeit. A másik felvetett kérdés, hogy választ kell adni arra a kérdésre, hogy ki kezelje a védelem alatt álló erdőket. Erre a kérdésre reményeink szerint választ adnak az állami tulajdonú erdőknél most megkötésre váró vagyonkezelési megállapodások, amelyek, remélem, hosszú távon meghatározzák a kezelés ügyét. (10.10) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt egy olyan erdőtörvény megszületésében érdekelt, amely a kor lehetőségeinek megfelelően a legmesszebbmenőkig képviseli a természet, a társadalom és az erdő érdekeit. Ennek megfelelőe n készek vagyunk további egyeztetésre és a konszenzussal megszületett módosítások átvezetésére. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Jakab Istvánnak, a Fidesz vezérszónokának. JAKAB ISTVÁN , a Fi desz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A XXI. századi erdőtörvény megalkotása valóban időszerű kérdés, hisz egy olyan időszakban vagyunk, amikor már a tulajdonrendezés az erdő vonatkozásában g yakorlatilag befejeződött, az erdő használatára vonatkozóan érdemi szabályok kialakítására van szükség. Amikor a törvénytervezet előkészítése során a vitákba bekapcsolódtunk, akkor érzékelhető volt, hogy több oldalról igen komoly indulatok keletkeznek, de ez nem véletlen. Hisz az a korábban elsősorban az állami erdőkre vonatkozó szabályrendszer átalakításra kellett hogy kerüljön, megjelent egy nagyon jelentős magánerdőgazdálkodói kör, akiknek az érdekeit nem lehetett szem elől téveszteni. Ez a munka, ez a törvényalkotói munka igen hosszú időn keresztül zajlott, több mint két esztendőt vett igénybe, és gyakorlatilag ez a két esztendő megítélésünk szerint, még mindig érzékelve a vitákat, nem volt igazán elegendő ahhoz, hogy az egyes feszültségpontokban megold ást eredményezzen. Jelen pillanatban egy gazdasági válság közepette, a piaci válság közepette, egy átrendeződési folyamat közepén igen nehéz helyzetben vagyunk akkor, amikor ezt a törvénytervezetet lehetőleg valamennyi szereplő számára el akarjuk úgy fogad ni, fogadtatni, hogy ez hosszú távon megoldást jelentsen. Nemrég az egyik keletmagyarországi egyeztetésen mondta el az egyik erdész barátunk, hogy ez a törvény nem lehet négyéves ciklusokhoz igazodó törvény, hisz az erdőnél egy vágásforduló még az akácnál is legfeljebb 30 esztendő, de a tölgynél a 100at is meghaladja. Tehát felelősen kell gondolkodni, hosszú távra hatóan kell gondolkodni, és úgy a használatot, az erdőgazdálkodást, mint a tulajdonnal való gazdálkodást nagyon körültekintően kell figyelembe venni. Különösen az állami erdők esetében fontos, hogy nagyon alaposan gondoljuk végig, hogy milyen lehetőségeink vannak, különösen az uniós viszonyok között. Évekkel ezelőtt, az új erdőtörvény tervezésekor három fő elvről hallottunk: a törvényi és a kapcs olódó szabályozásban meglévő kiskapuk kiküszöbölése; a hatóságot terhelő adminisztrációnak a megváltozott intézményi rendszerhez történő igazítása, az erdészeti hatósági munkát és az erdőgazdálkodást is terhelő bürokrácia mérséklése; az erdőtervezési munka folyamatok, az erdőgazdálkodási munkafeladatok és a hatósági munkafolyamatok közötti átfedések kiküszöbölése, elkülönítése. A törvénytervezet álláspontunk szerint túl sok fejezetből és túl sok paragrafusból áll, túl hosszú, ebből következőleg alkalmazása m ind a gazdálkodóknak, mind a hatóságoknak bonyolult és nehézkes. A törvény 15. §a szerint erdőgazdálkodó az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó; a 91. § szerint pedig
