Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 17 (189. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
116 járulékkedvezményekkel járó bevételcsökkenést a jövedéki és egyéb adókból kipótoljuk, hiszen eddig is a bejövő forrásokat a költségvetés egyéb forrásaiból több mint egyharmad részben erősítettük meg. Ehhez a képviselőt ársaim és képviselő úr segítségét és szavazatával támogatását is kérni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hoffmann Rózsa frakcióvezetőhelyettes asszony, KDNP: “Fran kofon kapcsolataink” címmel. Öné a szó. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Idestova öt éve, hogy az Európai Unió tagjai lettünk. Ez év tavaszán európai parlamenti választásokra készülünk. Számos nemzetközi szervezetben vagyunk jele n, nem beszélve a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainkról, amelyek Szent István királyunk óta meghatározó befolyással bírtak Magyarország történelmére. Itt, a tisztelt Ház falai között mégis viszonylag igen kevés szó esik róluk. Ennek persze örülhet nénk is annyiban, de csak annyiban, hogy a nemzetközi témák viszonylagos hiánya azt jelzi, hogy nem állunk súlyos konfliktusban a nagyvilággal. Mégis kritikával kell illetnünk ezt a helyzetet azért is, mert a nemzetközi kapcsolataink a Kárpátmedencében és azon túl jóval nagyobb közfigyelmet érdemelnének. Ma azért kértem szót napirend előtt, hogy ezt a hiányt a Kereszténydemokrata Néppárt nevében legalább némiképp pótoljam. Felszólalásom apropóját konkrétan pedig az adja, hogy az elmúlt héten lezárult a fra nkofon parlamenti év, miután itt a Parlamentben megrendeztünk a frankofon parlamenti közgyűlés európai régiójának elnöki találkozóját. Mint a frankofon parlamenti kapcsolatok hazai elnöke kötelességem erről tájékoztatni a tisztelt Házat és az ország polgár ait. A frankofon mozgalom Afrikából indult el, hogy nemzetek feletti keretet teremtsen a francia nyelvet beszélő országok együttműködésének. Mára több mint ötven tagot számlál négy kontinensről. A kapcsolatok két szinten épülnek, a kormányok és a parlament ek szintjén. Magyarország a rendszerváltoztatást követően igen hamar, 1993ban csatlakozott a mozgalomhoz, sokáig csak a parlamentjén keresztül. A kormány tíz évvel később követte parlamentünket, ám aktivitásáról semmit sem tudunk. A Magyar Országgyűlés te hát 16 éve lett megfigyelő, majd társult tagja a frankofon parlamenti közgyűlésnek. Erre a jubileumra emlékezve hirdette meg házelnök asszony a 2008as évet frankofon parlamenti évnek. Az idő rövidsége nem engedi meg, hogy akár csak felsoroljam az év esemé nyeit, inkább arról szeretnék szólni, hogy mit jelentenek nekünk, magyaroknak e kapcsolatok. A frankofónia világosan meghatározott értékek mellett kötelezte el magát, amelyek a következők: a nyelvi és kulturális sokszínűség őrzése és védelme a globalizáció körülményei között, a különböző kultúrák közötti párbeszéd erősítése, a béke fenntartása, a demokrácia kiszélesítése, az emberi jogok mellett történő kiállás mindennemű elnyomással szemben. A közgyűléseken és a bizottságokban az említetteken kívül olyan t émákat is tárgyaltunk, mint például a nyelvoktatás, kitüntetetten a francianyelvoktatás, a migráció helyzete, demográfiai problémák, és így tovább. Tisztelt Országgyűlés! A felsorolt értékek, amelyekkel mint kereszténydemokrata politikus magam is azonosul ok, egyértelműen bizonyítják a szervezetben való részvételünk fontosságát, akkor is, ha Magyarországon a frankofóniát nem nevezhetjük meghatározó politikai örökségnek, sokkal inkább szabadon választott kulturális hagyománynak, amely kitüntetett szerepet já tszott az elmúlt évszázadokban a demokrácia, a szabadság és a nemzeti függetlenség eszméinek erősítésében. Nagy íróinknak, költőinknek, festőművészeinknek, zeneművészeinknek és tudósainknak a franciák világához fűződő, közismerten szoros kapcsolatai s azok nemzeti közkinccsé vált gyümölcsei arra figyelmeztetnek bennünket ma is, hogy az egyoldalú orientáció nem lehet helyes út a magyarság
