Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. március 23 (198. szám) - A világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről, és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÓKA JÁNOS (SZDSZ):
1117 beszélnek, azért, mert magas állami újraelosztásról, állami gondoskodásról, állami tulajdonról beszélnek. Tipikus baloldali program az, ami gazdaságpolitikailag önökből ilyenkor előjön. (Babák Mihály: A tiétek meg milyen? Semmilyen!) Azt mondja, hogy van “Erős Magyarország” program, megfelelő, karakteres program. Nincsenek benne számok ! Hogyan lehet olyan gazdaságpolitikai programot írni, amiben nincsen egyetlen szám sem? Lózung! (Babák Mihály: Megint minket bírál!) Olyan lózung, amely összegyűjti azokat a vágyakat, amelyek a Fidesz társadalom- és gazdaságfilozófiájából következnek, de nincsen bennünk semmiféle megoldás, nem úgy, mint a Reformszövetség anyagában. És önök ahelyett, hogy a Reformszövetség anyagához fűznék hozzá a saját, jobbító megjegyzéseiket, arról beszélnek, hogy van ott nekünk egy “Erős Magyarország”unk, meg Orbán Vik tor meghirdette azt a fajta szociális piacgazdaságra épülő valamit, aminek a részleteiről azóta sem beszél, erről kellene beszélni. (Babák Mihály közbeszól.) Mondják meg, hogy mi az, ami elfogadható, mi az, ami nem elfogadható a Reformszövetség javaslatai ból, ami nem elfogadható, ahelyett mondjanak jobbat! De nem tudnak jobbat mondani, merthogy nincsen olyan programjuk, amihez tudnák hasonlítani. (Babák Mihály közbeszól.) Az SZDSZnek van, örömmel mondom. (Babák Mihály: Mi? Hol van? Tegyed le!) “Válságból lehetőség” címmel foglaltuk össze tavaly novemberben azt a válságkezelő anyagot, ami 95 százalékos fedésben van a Reformszövetségével. Csak azért nem az SZDSZ saját programját erőltetjük, és az MDF azért nem a saját, nemzeti adószabadságprogramját erőltet i (Babák Mihály: Megint szereptévesztésben van!) , mert úgy gondoltuk, hogy ha egyszer az asztalon van egy olyan, ami mögött fölsorakozott a tudományos és közgazdász elit, akkor kutya kötelességünk itt a parlamentben - most csak 15ünknek, egyébként meg 386unknak - a parlament elé hozni ezeket a kezdeményezéseket, merthogy ez Magyarország érdeke, ez a választóink érdeke, ez az ország érdeke. Nem feltétlenül az önök pillanatnyi pártpolitikai, szavazatmaximalizáló érdeke, hanem az ország érdeke azért, hogy ne süllyedjünk el ebben a válságban. (Babák Mihály: Hiteltelen vagy!) Azt mondják önök, hogy válság van, ezért aztán nagyon sürgősen csináljon valamit a kormány. És mi van, ha a kormány nem csinál semmit? Akkor nekünk itt kell ülnünk, és karba tett kézzel vá rnunk, amíg az ország összeomlik (Babák Mihály: Nem szavazzák meg!) , vagy pedig meg kell fontolnunk Békesi, Chikán, Pálinkás, Glatz - és sorolhatnám a Reformszövetség tagjait - javaslatát? Ez az egy program van. (Babák Mihály: És lesz belőle törvény?) Önök nem voltak hajlandóak megfontolni az MDF programját, nem voltak hajlandóak megfontolni az SZDSZ programját. Itt van egy program. Önöknek erkölcsi és szakmai kötelességük komolyan venni egy ilyen programot (Babák Mihály: Téged nem veszünk komolyan!) , egész en egyszerűen azért, mert az önök volt kormányából, a volt Hornkormányból nagyon sok egykori gazdasági és pénzügyminiszter van benne, jelenlegi és volt jegybankelnökök támogatják. Nem mehetnek el, a velem szemben érzett ellenérzésüktől függetlenül sem meh etnek el e mellett a reformjavaslat mellett. Kinyílt viszont néhány nagyon fontos vita. Családtámogatás: szeretném elmondani, hogy ez egy olyan pont, ahol liberális és konzervatív politikusok valóban másképp gondolkoznak. A szocialisták progresszív adórend szerben gondolkoznak, a konzervatívok családi adózásban gondolkoznak, a liberálisok egykulcsos adóban gondolkoznak, ez mindig így van. E tekintetben egyetértek Salamon képviselő úrral, aki elmondta, hogy nagyon sokféle gazdaságpolitikai és társadalompoliti kai dimenzióban lehet a konzervativizmus és a liberalizmus egymástól való távolságát vagy egymáshoz való közelségét ábrázolni. Én mindenféleképpen szerettem volna fölhívni a figyelmet, hogy igen, az önök családi adózásra vonatkozó elképzelése legitim konze rvatív stratégia. (Pettkó András közbeszól.) Mi éppen nem értünk vele egyet, és azt sem érzem, hogy annak idején, amikor önök kormányoztak, akkor a család ilyen módon való támogatására tettek volna kísérleteket (Ivanics Ferenc: Volt ilyen, ez a kormány szü ntette meg.) , de az önök lelke rajta, majd az önök választói elszámoltatják önöket ezzel megfelelő időben. (Babák Mihály: Ti szüntettétek meg koalícióban!)
