Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
12 csökkenés ennek a sávnak a számunkra kedvezőtlenebb felén lesz, mínusz 3 százalék. Jobb visszafogottan tervezni. De még ehhez is hozzá szeretnék valamit tenni. Vannak olyan elemzők, akik azt mondják, hogy az elmúlt hetekben, nagyjából jó egy hónapban megváltozott a magyar lakosság viselkedése. Míg korábban inkább arról cikkeztek, hogy mintha nem akarnák észrevenni a családok és az emberek, hogy itt fenyeget és közelít a válság, most már mintha mást gondolnának. Elkezdtek kevesebbet költeni, és inkább megtakarítanak. Azt mondják nekem a banki jelentések, hogy a lakossági megtakarítások mértéke növekszik. Ez egyik olda lról jó hír, hiszen az emberek nem verik magukat újabb adósságba, gondolnak a jövőre. De mint mindennek van árny- és kedvezőbb oldala, ennek is van egy árnyoldala. Ha a magyar lakosság nem költ annyit, mint amennyit korábban tervezett, akkor még a belső pi acokon, Magyarországon belül is egyre nehezebb lesz majd eladni, akkor még ez is csökkentheti a gazdasági növekedést. Ezért, bármilyen furcsa, vannak, akik azt mondják, ennek az lesz a következménye, hogy nem 3, hanem 3,5 százalékkal fog csökkenni a gazdas ág. A kormány úgy számol, hogy forgatókönyve van erre a rosszabb verzióra is. Mit kell tenni? Ha kettős szorításban vagyunk, akkor egyszerre legalább kettős választ kell adnunk: megőrizni a fizetőképességet, megőrizni az egyensúlyt, javítani a versenyképes séget, javítani az ország növekedésében ott rejlő lehetőségeket legalább 1,52 százalékponttal. Ha még konkrétabban fogalmazok, akkor azt a célt érdemes egy ilyen helyzetben megfogalmazni, most már nem könyvelői szemlélettel, hogy az átalakítások során növ eljük az ország gazdasági növekedésében ott rejlő, ott szunnyadó potenciált legalább 1,52 százalékponttal. Legyen az továbbra is célja az országnak, hogy az Unió átlagos növekedését ennyivel majd meghaladja az ő növekedése. Növeljük a foglalkoztatást, a m ai alacsony, 57 százalékos szintről 6570 százalékra. Olyan programot rakjunk össze a következő 34 évre, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország bevezesse az eurót, és mindezt úgy, hogy közben fennmaradjon az egyensúly. Ha már az egyensúlynál tartok, miel őtt tovább folytatom, erről azért kell mondanom egykét mondatot. Az a család, amely azzal szembesül, hogy kérem szépen, bár szeretnék többet költeni, de ahogyan korábban kaptam hitelt, most nem kapok hitelt, az a család mit csinál? Az a család fogja magát , és átalakítja a családi költségvetést. Megpróbál új bevételek után nézni vagy csökkenti a kiadásait. Ugyanígy tesznek a vállalatok is. Magyarország számára van egy kényszerítő feladat. Ha meg akarjuk őrizni azt az egyensúlyt, amelyet korábban megfogalmaz tunk, akkor bizony idén a korábban tervezettnél nagyjából 200220 milliárd forinttal kevesebbet költhetünk. Ez a tartalékokkal együtt a nemzeti jövedelemnek mintegy 1 százaléka. Jövőre úgy kell igazgatnunk a dolgainkat, hogy az államnak elegendő legyen min tegy 550 milliárd forinttal kevesebbet költeni, mint amit korábban terveztünk, ez nagyjából már a nemzeti jövedelem 2 százaléka. 2011ben pedig még ennél is kevesebbet, nagyjából 650 milliárddal kevesebbet szabad elköltenünk, mint amit korábban terveztünk. Azt is megmondhatom önöknek, hogy ennyivel kevesebbet költeni a magyar államháztartás szerkezetében nem lehet. Pénzügyesek, pénzügyminiszterek, elemzők sokszor használják azt a kifejezést, hogy fűnyíróelven csökkenteni kiadásokat. A bennünket nézőknek és hallgatóknak mondom, ez azt jelenti, hogy ahány fajta kiadás van, mindegyikből elvesznek pont ugyanannyit, 12 százalékot. Mint ahogy otthon a kertben a fűnyíró minden egyes fűszálat azonos magasságúra vág le. Fűnyíróelven takarékoskodni itt nem lehet. Ha fűnyíróelven takarékoskodunk, akkor abba tönkremegyünk. Itt aki csak könyvelői szemlélettel áll ehhez a dologhoz, annak vége van. Ráadásul egy fontos elemet nem lehet így érvényesíteni. Azt, hogy hogyan lesz ebből nagyobb versenyképesség, hogyan lesz ebből nagyobb teljesítmény. Hiszen az, hogy legyen egyensúly, csak az egyik feltétel. A versenyképesség a másik. Ezért is, ezért is, de nem csak ezért, régóta talán halogatott, átfogó szerkezeti változtatások sokaságát javasoljuk elindítani. Összefüggő, egymáss al is kapcsolatban lévő, nem elkülönülő beavatkozásokat, hanem a magyar gazdaság- és
