Országgyűlési Napló - 2009. évi tavaszi ülésszak
2009. február 16 (188. szám) - Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BAGI BÉLA (Fidesz):
106 Az Európai Közösség létrehozásáról sz óló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Közösség létrehozásáró l szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/6750. sorszámon, a bizottságok ajánlását pedig T/6750/5. sorszámon kapták kéz hez a képviselők. Arra figyelemmel, hogy a két módosító indítvány a törvényjavaslat 1. §ához érkezett, ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Megnyitom a vitát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni 6 perces i dőkeretben. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Bagi Béla képviselő úrnak. BAGI BÉLA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A T/6750. számú törvényjavaslatot, amely az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áram lását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szól, egy technikai jellegű törvénynek is felfoghatnánk, amely a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására szolgál. Azonban az 1. § b) pontja ahelyett, h ogy taglalná a kényszerítő körülményeket, hivatkozik az EKszerződés 30. cikkére és az Európai Bizottság e tárgyban hozott döntésére. A törvényt olvasó állampolgár ezúttal sem tudja meg, hogy miről van szó. Csak sejti, hogy róla, mert a fogyasztóvédelem is megemlítésre kerül. Helyesebb lenne a fogyasztók érdekeinek védelméről beszélni, mert az jobban kifejezi a fogyasztói érdekek összetettségét. A problémát az élelmiszerforgalmazáson keresztül szeretném bemutatni. Az áruk szabad áramlásának a legneuralgiku sabb tétele az élelmiszerforgalmazás. Viszont azt tapasztaljuk, hogy az EUs jogalkotásban úgy kezelik az élelmiszert és az ahhoz kapcsolódó fogyasztói érdekeket, mint bármely más áru esetén. Kétségtelen, hogy fontos fogyasztói érdek az áru hozzáférhetősé ge és az ára, de nem az egyetlen. A lényeget jobban megvilágítja, ha táplálékról beszélünk. Ilyen értelemben az élelmiszernek a fogyasztók élettani igényeit is ki kell elégítenie. Sajnos egyre szaporodik azon - idézőjelesen - “élelmiszeráruk” száma, amelye k alig bírnak táplálóértékkel, legalábbis nem annyival, mint amennyire a megnevezéséből az átlagos fogyasztó következtethetne. Máris egy jelentős fogyasztói érdek sérül ilyenkor. Az alapvető élelmiszer esetén az elsődleges érték a táplálóérték. De beszélhe tünk az élelmiszer esetén élvezeti értékről is, amely igen gyakran hagy kívánnivalót maga után. Szándékosan nem az élelmiszerbiztonsággal kezdtem mint mindent megelőző fogyasztói érdekkel. Az áruk szabad áramlásának doktrínája éppen ezt a legfontosabb fog yasztói érdeket képtelen megbízhatóan kezelni. Az áruk szabad áramlásának elvét biztonsági okból néhány terméknél nem kell érvényesíteni az Európai Unióban, például gyógyszerek, robbanószerek, fegyverek. Valamilyen okból az élelmiszerek ebből a körből kima radtak. Talán azért, mert az élelmiszerforgalmazáskor hatalmas mennyiségű pénz mozdul meg, tehát az áruval együtt szabadon mozog a tőke is. Ezzel együtt az élelmiszerek jelentős hányada ettől még romlékony, rövid lejáratú, a frissen fogyaszthatók pedig ke dvező hatásukat csak rövid ideig fejtik ki. Tehát érzékeny áruról van szó, amit a sajátosságának megfelelően kellene kezelni. Ez is egy jelentős fogyasztói érdek.
