Országgyűlési napló - 2009. évi téli rendkívüli ülésszak
2009. január 29 (187. szám) - Katona Kálmán (MDF) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Teret a folyóknak” címmel - KATONA KÁLMÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
62 Katona Kálmán, az MDF képviselő je, interpellációt nyújtott be a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez: “Teret a folyóknak” címmel. Katona Kálmán képviselő urat illeti a szó. KATONA KÁLMÁN (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miniszter úr, az ezredforduló környékén levonult hatalmas tiszai és dunai árvizek miatt számos korábbi árvízvédelmi doktrína felülvizsgálata vált szükségessé. Úgy is, mint az árvízvédekezésnek, úgy is, mint a történtekre válaszkeresésnek, magam is részese voltam. A komoly tudományos vizsgálat eredménye az új Vásárhelyiterv lett, amelynek megvalósítása nem pontosan úgy történt, ahogy terveztük, de ezen most túllépek. Most egy újabb hasonló, illetve a tárgyban kapcsolódó fiaskó van kialakulóban, kormányzati ügyetlenkedések miatt kockára téve fontos, jó szakmai célok eléré sét. Miről is van szó? Az említett árvizeket követő elemzések rámutattak, hogy az ember túl sok területet vett el a folyóktól, amikor a gátak közé szorította. Ezt felhánytorgatni történelmietlen, és sehova sem vezet, de kiigazítani lehet és kell, különösen azért, mert súlyosan tetézi a bajt, hogy a gátak közötti területen egyre több, a vizek lefolyását akadályozó emberi tevékenység jelenik meg. Bizonyított, hogy ez hozzájárul az árvizek szintjének emelkedéséhez; a zöldmozgalmak mármár közhellyé emelkedett szlogennel nagyon egyszerűen és valószínűleg helyesen úgy fejezik ki, hogy teret kell adni a folyóknak. Viszont a megvalósíthatóság felmérése során váltak nyilvánvalóvá joghézagok, különösen, hogy helyrajzilag hitelesen nem azonosítható, melyek azok a terü letek, amelyekre a természetnek szüksége van, hogy az árvizek levonulhassanak. Egy olyan árvíznek kitett országban, mint a miénk, ez önmagában véve is szinte hihetetlen képtelenség, pedig sajnos igaz. A dolog helyreigazítására született meg 2004től a Vásá rhelyitörvény keretében lehetőség a nagyvízi meder kijelölésére. Nem sokkal utána megjelent a vonatkozó kormányrendelet, de egy miniszteri rendelet még mindig hiányzik. Mindezek után tavaly elkezdődött a jogi procedúra a nagyvízi meder kijelölésére, amely ből egy hatalmas és valószínűleg részben jogos, említem én, részben jogos felháborodás van kikerekedőben. (13.50) Mindezért kérdezem a miniszter úrtól a következőket: Miért nem készült el a mai napig a vonatkozó kormányrendelet? (Jelzésre:) Bocsánat, minis zteri rendelet; eltévesztettem. Miért nem hívta össze a minisztérium az érintett települések polgármestereit? Miért nem szerveztek közmeghallgatásokat, ahol elmagyarázták volna az intézkedés nemzetgazdasági jelentőségét? Mit csinált e tárgyban a minisztéri um nagyon szép számú PRcsapata? A másik kérdés: a nagyvízi meder kijelölése hány ingatlant érint, és hogyan készültek a hatóságok a speciális esetek kezelésére? Várom a miniszter úr válaszát. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Erre az interpe llációra is Szabó Imre miniszter úr fog válaszolni. SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kétségtelen tény, hogy a folyók nagyvízi medrének elsődleges funkciója, hogy benne az árv izek biztonságosan levonuljanak. Azt is mondhatnám röviden, hogy bármily meglepő, teljes mértékben egyetértek a képviselő úr interpellációjában felvetett kérdésekkel, és remélem, hogy a következő hetek intézkedései meggyőzik a képviselő urat is és az Orszá ggyűlést is, hogy alkalmas és jó megoldásokat fogunk találni a pontosítások végrehajtására. A hatályos szabályokat a '95. évi vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a végrehajtására kiadott 2006os kormányrendelet határozta meg. Nagyvízi medret csak e jo gszabályokban meghatározott
