Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 24 (180. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3327 Most pedig soron következik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/6751. számon, az oktatási bizottsági ajánlást T/6751/1. számon megkapták, és a honlapon megismerhetik. Most pedig megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. ARATÓ GERG ELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy tisztelettel köszöntöm önöket a felsőoktatási törvény szokásos éjszakai tárgyalásán. Ez alkalommal azonban nem a már meg kezdett törvényjavaslat tárgyalását folytatjuk, hanem új, a kormány által benyújtott törvényjavaslat tárgyalására nyílik mód. El kell azonban mondanom, hogy ez a törvényjavaslat elsősorban az Országgyűlésnek nem a felsőoktatást szabályozó szerepével függ ö ssze, hanem azzal a szerepével, amely a felsőoktatás autonómiájának védelme érdekében a felsőoktatással kapcsolatos legfontosabb döntéseket kivette a kormányzat kezéből - kellő bölcsességgel , és a kormánytól független szervezetekre, részben a köztársaság i elnökre, részben pedig az Országgyűlésre bízta. A felsőoktatási törvény alapján tehát a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos alapvető változások bejegyzése, tudomásulvétele az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Ezek a döntések azonban a törvény és az Alkotmánybíróság egyetemi autonómiát védő döntései alapján nem független, az Országgyűlés teljesen szuverén körébe tartozó döntések. Ezek a döntések elsősorban a felsőoktatási törvény alapján az egyetemi felsőoktatási autonómia körében meghozott döntések regisztrálására vonatkoznak. A mostani törvénymódosításban két ilyen változást kezdeményezünk. Az egyszerűbb ügy - bár fontos szimbolikus jelentősége van - a szegedi hittudományi akadémiát, egészen pontosan, szabályos nevén a Szegedi Hittudományi Főiskolát érinti, amely Gál Ferenc professzor úr nevét veszi fel. Az intézmény jelentős professzorához köti az intézmény nevét, ilyen módon is megemlékezve róla. A másik döntés több izgalmat - már eddig is, politikai vitákat is - kiváltott. Ez a döntés két intézmén y átalakulására vonatkozik, konkrétan egy olyan átalakulásra, amely beolvadással jön létre, amelynek keretében a szarvasi központú Tessedik Sámuel Főiskola beolvad a gödöllői központú Szent István Egyetembe. Az ezzel kapcsolatos szabályos döntéseket az egy etem, illetve a főiskola vezető testületei meghozták, a szükséges egyeztető tárgyalásokat lefolytatták. Ez alapján kezdeményezték az Oktatási Hivatalnál a két intézmény nyilvántartásbavételét, és az Oktatási Hivatal, mivel a dokumentumokat rendjén valónak találta, ennek alapján terjesztette az Országgyűlés elé a kormányon keresztül ezt a kérést. Azt kell elmondanom a képviselőtársaimnak, hogy ez a folyamat, ez a jelenség nem új a magyar felsőoktatásban. Itt egy korábbi vitában elhangzott, hogy Szarvas az e lső intézmény, ahol ilyen típusú integráció történik. Ez nem így van. Hiszen az elmúlt évben döntött az Országgyűlés két nagyon hasonló intézményi átalakulásról, egyrészt a szombathelyi főiskolának a soproni székhelyű Pannon Egyetembe való integrálásáról, másrészt pedig az esztergomi Vitéz János Főiskolának a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel való egyesüléséről, abba való beolvadásáról. Úgy tűnik, hogy az erősödő verseny körülményei között a felsőoktatásban is egyre határozottabban megjelenő minőségi körül mények között a főiskolák és az egyetemek keresik azt a lehetőséget, hogy erőiket egyesítve hogyan javíthatják pozícióikat. Ezzel az egyesüléssel egy jelentős méretű és nagyon komoly képzési profilú felsőoktatási intézmény jön létre, amelyben a Szent Istvá n Egyetemnek közel 15 ezer hallgatója van, a Tessedik Sámuel Főiskolának pedig közel 5 ezer hallgatója. Az együttes, közösen létrejövő intézmény számos képzési területen folytat majd képzést, és megfelelő hallgatói és oktatói létszámmal rendelkezik ahhoz, hogy a magyar felsőoktatás egyik meghatározó intézménye legyen a következő években.
