Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 7 (162. szám) - „Magyarország megújításának lehetséges irányairól” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz,
984 szerepet be kell töltenie, de nemcsak a kapuőr sz erepet, hanem végleges, mi úgy mondjuk, hogy definitív ellátást kell adnia. Tehát a beteget ott kell meggyógyítani a lakóhelyén, amennyire csak lehet, és a lehető legkevesebbet kell továbbküldeni a rendszer magasabb elemeire. E tekintetben a háziorvosi pra xisok megerősítésre szorulnak két vagy három dologban is. Az egyik, hogy növelni kell a háziorvosi praxisok számát az ország bizonyos területein, mert nagyon nagy az egyenetlenség. Vannak olyan helyek, ahol nagyon sok van, és van, ahol rendkívül sok pácien s jut egy háziorvosra. A másik: növelni kellene a gyermekorvosi praxisok számát, megint csak azt mondom, bizonyos területeken az országban, mert nem egyenletes az ellátás. A harmadik: a háziorvosok számára a praxisszám növelésével egy időben növelni kell a finanszírozást. A háziorvosi finanszírozás elvesztette értékét, jelentős mértékben csökkent a rendszerváltozáskorihoz képest, évtizedek alatt, de majdnem egy nagyságrenddel csökkent a finanszírozás reálértékben. Ezt meg kell nekik emelni. Hogy a kifizetés módja, a finanszírozás módja milyen legyen, ez vitát képezhet, ebben nyitottak vagyunk mindenféle megoldásra. Vissza kell állítani a háziorvosi praxisoknál az amortizáció megfizetését, amelyet az utóbbi időben felfüggesztettek, és ezt már nem kapják. A já róbetegszakellátás megerősítésére elkészült tervek elfogadhatóak. A nagy baj az velük, hogy nem valósult meg belőlük semmi. Itt a sorrendiséget kifogásoljuk. Úgy szűntek meg az aktív ágyak a kórházakban, hogy nem épültek meg az adott területen azok a járó betegszakellátások, nem jöttek létre azok a járóbetegellátó kapacitások, amelyek ki tudták volna váltani az aktív kórházi kezelést, lehozva az egyébként jóval olcsóbb és a beteg számára is kellemesebb járóbetegszakellátás körébe. Ez nem történt meg, ezt helyre kell állítani, ezért a Fidesz vállalja, hogy ezeket a központokat újragondolja és létrehozza. A fekvőbetegellátó rendszerben történt a legnagyobb változás. Alapjaiban véve elhibázottnak tartjuk a súlyponti kórházak kijelölési módját. Ezt már az el őzőekben is elmondtam. (20.40) Meggyőződésünk, hogy komoly tévedések vannak benne, és akkor jóindulatú voltam, amikor a “tévedés” szót használtam. Az egészségügyi ellátórendszerből folyamatosan vonják ki a finanszírozást. Ez részben a konvergenciaprogramba n leírt, tehát tudatos cselekedetről van szó. Ugyanakkor azt gondoljuk, az tarthatatlan, amit a teljesítményvolumenkorlát jelent, ami azt jelenti, hogy az intézmények egy bizonyos szintű ellátás után, hiába van több eset, hiába jön több beteg, ellátni el kell, de finanszírozást nem kapnak érte. Ezért kormányra kerülésünk esetén ezt a teljesítményvolumenkorlátot meg fogjuk szüntetni. Elutasítjuk a kis kórházak bezárását. Meggyőződésünk, hogy Magyarországon az OECDországok átlagához képest az egymillió főr e jutó - még az átalakítás előtti - 15,3 kórház nem volt sok. Az átlagos kórházi nagyság - ma Magyarországon 350 fölött van egy kórház átlagos nagysága ágyszámmal számolva, még az átalakítás után is 300 fölött van - jóval nagyobb, mint az Unióban vagy Angl iában, az Egyesült Államokban, ahol körülbelül 200 fő körüli kórházak vannak. Tehát nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy azért, mert egy kórház kicsi kórház, azért az nem működőképes. Ráadásul a szakma pontosan tudja, hogy a leggyakrabban előforduló betegségeket a négy alapszakmás kis kórházakban remekül meg lehet gyógyítani és lehet kezelni, különösen, ha jó diagnosztika van téve ezekhez az intézményekhez. Ezért - még egyszer mondom - a kis kórházak ellehetetlenítését, bezárását elutasítjuk. Negyedik területként engedjék meg, hogy kiemeljem a gyógyszerellátás kérdését. A gyógyszerellátás területén a Fidesz - ahogy már korábban is - valamennyi gyógyszerpiaci szereplővel megegyezésre törekszik, és középtávú megállapodást fog kötni. Egyszer már sikerült, tehát meg tudjuk csinálni még egyszer. Ezzel tesszük kiszámíthatóvá és biztonságossá a gyógyszerárak változását, ami nem teszi lehetővé, hogy a gyógyszerárak tovább emelkedjenek.
