Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
832 2007. december 3. és 2008. január 15. között, ezt követően pedig minden év szeptember 15. és október 15. között lehet benyújtani.” Az Európai Bizottság 2005ös adatai szerint amíg Lengyelországban 15,4 százalék, Ausztriában pedig 12 százalék körüli a 35 évnél fiatalabb gazdálkodók aránya, addig Magyarországon mindössze a földből élők 6,8 százaléka fiatalabb 3 5 évesnél. S valami miatt nálunk továbbra sem várható javulás ebben a tekintetben, ugyanis úgy tűnik: egyrészt nem érdemes, másrészt túlságosan szigorú feltételek miatt nehéz ezt a lehetőséget kihasználni. Az Európai Parlament által javasolt irányelvek sze llemében bevezetett korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséggel az amúgy is a várakozásokat jócskán alulmúló számú pályázatokból mindösszesen tízen feleltek meg a pályázati feltételeknek. Ahhoz képest, hogy az agrártárca szakértői tízezres tömegre szám ítottak, ez az eredmény több mint siralmas. Az a kevés sikeres pályázat pontosan mutatja azt, hogy túlságosan szigorúak az eredményesség feltételei. Az egyik komoly hátránya a jelenlegi szabályozásnak, hogy ezzel a lehetőséggel nem élhetnek családi gazdasá gokban. Az állattenyésztéssel foglalkozók helyzetét az nehezíti, hogy csak a termőföldalapú gazdaságok átruházása illetékmentes. Amennyiben csekély számú gazdálkodó tud csak élni a korai nyugdíj lehetőségével, a jövőben is alacsony lesz a fiatal hazai gazd álkodók aránya, ráadásul számos európai uniós forrást hagyunk kihasználatlanul, hiszen a gazdák korkedvezményes visszavonulásának lehetőségét és anyagi hátterét a brüsszeli és a hazai költségvetés közösen teremti elő, nagyjából 80:20 százalékos arányban. T isztában vagyok azzal, hogy a korai agrárnyugdíj intézménye alacsony igénybevételének az is az oka, hogy a fiatal generációk számára nem elég vonzó a mezőgazdasági termelésben való részvétel. Ebben viszont a tárca alapvető felelőssége elvitathatatlan, hisz en a termelés közgazdasági, piacra jutási feltételei az elmúlt hat évben drasztikusan romlottak. A támogatás összege szintén okozhatja az érdektelenséget. Ha az átadott gazdaság mérete 1 EUME, az ez után folyósított összeg havonta a minimálbér - jelenleg 6 9 ezer forint - 25 százaléka, és ez egységenként további 10 százalékkal nő. A havi összeg azonban nem haladhatja meg az aktuális minimálbér dupláját, tehát jelenleg 138 ezer forintot. Az uniós szabályozás egyébként éves szinten 18 ezer eurót, azaz körülbel ül 4,3 millió forintot, havi szinten pedig 360 ezer forint kifizetését tenné lehetővé. Kérdezem ezért az államtitkár úrtól: valóban eltökélt szándéka az agrártárcának a földből élők fiatalítása? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Gőgös Zoltán államtitkár úrnak. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A z Új Magyarország vidékfejlesztési program egyes intézkedéscsoportjához tartozó intézkedések a mezőgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javításán, korszerűsítésén túl a korszerkezetváltást is elősegítik. Ennek a je lentőségét látva a 2007. évben már a program elfogadása előtt meghirdetésre került két fontos korszerkezetváltó intézkedés. Az egyik az európai mezőgazdaságividékfejlesztési alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes f eltételeiről szóló 67/2007es FVMrendelet, valamint az európai mezőgazdaságividékfejlesztési alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről szóló 83/2007es FVMrendelet. Ez a két konstrukció természetesen egymást kiegészítő és egymásra erősen nagy hatással levő intézkedés. A gazdaság átadásához nyújtott támogatás célja egyébként nem nyugdíj, mert az Európai
