Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
823 nyilvántartása nélkül egyszerűen nem lehet megcsinálni, nemcsak az osztatlan közös tulajdonok körüli zűrzavarok at, hanem a földbérleti viszonyok körüli, a föld művelése körüli problémákat is ide lehet hozni, a földnyilvántartási rendszerünk hibáit ide lehet hozni, ami kódolja, hogy ennek a 2009. évi bevezetésnek megint hasonló következményei lesznek, mint amilyenne l a 20042005. évi időszakban is szembesültünk. Másrészt szögezzük le: senki az égvilágon nem kötelez bennünket arra, hogy bevezessük (Gőgös Zoltán: De nem is tiltja!) , legalábbis 2013ig az Európai Bizottság is deklarálta, semmi nem kötelez bennünket arra , hogy bevezessük ezt a rendszert. Harmadszor: ráadásul nem is tudjuk, merre fog változni a közös agrárpolitika, lehet, hogy visszatér oda, ami a SAPS és a top up rendszer volt, ezt nem tudja megmondani senki, még azok sem, akik járnak Brüsszelbe. A Bizott ság sem tudja megmondani. Tessék mondani: ilyen körülmények között miért kellene bevezetni egy teljesen új rendszert? Szokták mondani, az újak közül van két ország, amelyik csatlakozott. A régieket ne tessenek mondani, mert a történelmi bázis és a történel mi birtokstruktúra másképp néz ki (Font Sándor: Nekik kötelező volt!) Az egy más kérdés volt. Ott stabil földbérleti, földtulajdonosi birtokszerkezet alakult ki, itt épp nem erről van szó. Az nem hivatkozási alap, hogy Ausztriában is ilyen történelmi bázis alapján történt a dolog. Ausztria más történelmet élt meg, államtitkár úr, ezt nem kell itt mondani! Málta és Szlovénia talán nem meghatározó mezőgazdasági ország, merthogy ez a két ország csatlakozott a bent lévőkhöz, a többiek nem. Vajon miért nem csatl akoztak a többiek? Szögezzük le, hogy ebben a rendszerben nincs több pénz, sőt ismerősek azok az adatok, amelyeket az Agrárgazdasági Kutató Intézet közzétett, hogy milyen módon járnak rosszul az ágazatok ettől a rendszertől. Most nem akarom felsorolni Udov ecz Gábor táblázatából az adatokat. (Gőgös Zoltán: Jót is mondtak!) Önök pontosan tudják, a GOFnövényesek is rosszul járnak, ha az SPSt bevezetjük. Az önök kedvenc kategóriái is rosszul járnak. Nem tudom, egyébként tudjáke, hogy ők is rosszul járnak ezz el a rendszerrel. A bérleti viszonyokat ráadásul nem módosítja, mert nem azzal függ össze. Ahogyan eddig is vagy stabil volt a bérlő földbérlete, vagy nem, ettől ez nem változik meg. Ugyanúgy vagy megkötik vele újra a szerződést, vagy nem, erről már elég h osszasan beszéltünk. Summa summarum: egyrészt azt szeretném a 45. módosító indítvány mellett felhozni, hogy ezek azok a fő érvek, amelyek meggondolásra intenének bennünket, és azt mondatják velem, hogy talán ezzel nem kellene ilyen vehemensen foglalkozni. A másik a bázisidőszak kérdése a 32., 33., 34. módosító indítványokkal kapcsolatban. Érzik képviselőtársaim, és itt különböző frakciókból javasolják, hogy az az egy év bizony problémás, sok szempontból támadható, a 2006. év sok szempontból esetleges, és ne m feltételezek senkiről semmi rosszat, de az államtitkár úr is pontosan tudja, ilyen helyzetben könnyen előfordulhat, hogy aki mégiscsak hozzájutott információkhoz, az elképesztő előnybe került, hogyha egyetlen évet kijelöltünk, a többség erről mit sem tud ott, és mégis voltak vagy lehettek olyanok, akik erről tudtak, ha voltak ilyenek (Herbály Imre közbeszól.) Példákat ha kér, Herbály képviselő úr, ide fogjuk hozni azokat a példákat, mondjuk, nagy tételben állattartásra spekuláló tőkebefektetők, voltak ilye nek, akik így szereztek kvótát, és erre bázisjogosultságot fogunk kiosztani. Tehát megfontolásra javasolnám a 32., 33., 34est, ami a 2006., 2007., 2008. évi időszakot, hároméves időszakot tekint bázisnak. Végül, de nem utolsósorban nagyon megfontolandónak gondolnám azokat a javaslatokat, amelyeket Font Sándor képviselő úr a 31. módosító indítvány kapcsán elmondott, vagyis minden évben a támogatásigényléssel együtt igazolni kelljen a föld meglétét bérlet vagy tulajdon formájában, és az kapja a támogatási jo gosultságot, akinél ott a föld. Ugye, önök is azt mondják, hogy a föld használójáé legyen. Ez minden évben történjen meg, és semmi gond! A támogatás igénylésével együtt igazolja a föld bérletét vagy tulajdonviszonyát, és ez alapján megkapja a jogosultságot .
