Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
821 megállapítások teljesen összhangban vannak az általunk benyújtott módosító javaslattal. Egyúttal felmerül a kérdés, kinek az érdeke, hogy nálunk már 2009től áttérünk az SPSre. Egy másik dolog, ami szintén indokolttá teszi módosító javaslatainkat, az osztatlan közös földtulajdon problémája; ma már szó volt róla. Hamarosan tárgyaljuk a 2007. évről szóló agrár jelentést, ami kárpótlás, részarányföldtulajdon kiadása, osztatlan földtulajdonok kimérése alcím alatt megállapítja, hogy 2007ben 1324 darab, 24 984 hektár összterületű földrészlet földmérési és mezőgazdasági szempontú előkészítése történt meg csupán. Il yen tempó mellett a másfél millió hektárnyi osztatlan közös tulajdont körülbelül hatvan év alatt lehet megszüntetni. Márpedig célszerű lenne az SPS bevezetése előtt ezt a dolgot is rendezni. Font Sándor képviselőtársam egyik módosító javaslata is éppen az osztatlan közös földtulajdon kimérését gyorsítaná fel, de még az ő elgondolásával is több évet venne ez igénybe. Kormánypárti oldalról gyakran elhangzik az az érv, hogy ezzel elaprózódnak a gazdaságok, ami szerintük nemkívánatos. Viszont ellentmond ennek a z a tény, hogy a 27 tagú EU gazdaságainak átlagos mérete mindössze 11,5 hektár. Az EU gazdaságainak csupán 5 százaléka nagyobb ötven hektárosnál, és az EU fogalmai szerint ezek már nagygazdaságok. Összefoglalva: az EUban túlnyomó többségben vannak a csalá di gazdaságok. Szerintünk célszerű lenne minél előbb megszüntetni az osztatlan közös földtulajdonokat, nem kellene félni annyira a családi gazdaságoktól, és csak azután bevezetni az SPSt. Az elmondottak figyelembevételével kérem képviselőtársaimat módosít ó javaslatom támogatására. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Font Sándor képviselő úr hozzászólása következik. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Ebben a szakaszban találhatjuk azt a módosító indítványt, amely az egyik súlyponti kérdésre próbál egy lehetséges megoldást adni: ki jogosult a támogatási jogosultság mint vagyoni jog megszerzésére, hogyan mozogjon, ki meddig, milyen időszakig birto kolhatja, és itt jön elő az egy év, két év, másfél év, fél év kérdésköre. A 31. számú indítványban tesszük meg azt a nagyon egyszerű javaslatot, amelynek az a lényege, hogy minden évben, amikor valaki bejelentkezik a támogatási jogért, a rendszer megkérdez i tőle, hogy mennyi földje van és mennyi támogatási jogosultsága. Ha több a támogatási jogosultság, mint a felmutatott föld, akkor a felesleg automatikusan beleesik, belehullik a nemzeti tartalékba. A másik oldalon viszont várhatóan lesznek olyan földtulaj donosok, földhasználók - inkább így nevezném, mert ebbe értsük bele a bérlőket is és a tulajdonosokat is , akiknek valamiért került a birtokukba az elmúlt egy évben olyan földterület, amely után nincs támogatás. Ezek a földhasználók ugyanezen automatizmus rendszeréből, a nemzeti tartalékból kaphatnák meg értelemszerűen azt a feleslegessé vált vagyoni jogi értékű támogatást, amit behullajtott a rendszer azoktól, akiknek még van támogatási jogosultságuk, de azt földdel nem tudták aktiválni. Hogy kik kaphatna k és milyen módon, azt a 25. számú módosító indítvánnyal szerettem volna érzékeltetni. Mindenki, aki megfelel a törvényben előírt feltételeknek - és önök most szigorítják a gazdálkodás feltételeit, vagy végzettséggel, vagy egyéb feltétellel; azért majd err e is figyeljünk oda, de azt mondjuk, hogy rendben , az jogosult legyen e támogatás igénylésének a lehívására a nemzeti tartalékból. Sajnálom, hogy Velkey Gábor képviselőtársam éppen nincs a teremben, mert látom, hogy ő moralizál azon a kérdésen, hogy ez f él év, egy év vagy másfél év legyen. És jól teszi, őszintén mondom, látszik, hogy foglalkozik vele, átéli azt, amit egy gazdálkodó szempontjából nézünk. De tartok tőle, hogy egyben téved. Az a javaslat, amit ő megemlített, hogy minden év bejelentkezésekor nézzük meg, a rendszerben kinek van feleslege és az hulljon bele a tartalékba, nem féléves időszakra vonatkozik. Miért nem? S itt szeretném ezt bizonyítani. Azért nem, mert ez a földhasználó az év
