Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 6 (161. szám) - Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BODÓ IMRE (Fidesz):
818 Úgyhogy attól nem megy előbbre az ügy, hogyha egymással szórakozunk a médiában. Én nem s zoktam sajtótájékoztatót tartani ilyen ügyekben, hanem azt is mondtam, hogy a miniszter úr éppen akkor tárgyalt a cég vezérigazgatójával, holnap meg a CIBbel. De semmi garancia nincs arra, hogy meg tudjuk győzni. Milyen kemény tárgyalás volt almaügyben? A termelők megsegítéséről volt szó, és volt egy közös akarat. Itt meg arról van szó, hogy bármi nem sikerül, az az állam sara, ha meg valami jó, ahhoz meg semmi közünk. Ezért válaszoltam indulatosabban, hogy szeretném leírva látni azt a határozatot, amit ho zott a zalaegerszegi önkormányzat, vagy akár a megyei is. Megteheti, ha már kötvényt bocsátunk ki százmilliárdszámra, akkor bocsássunk ki, és mentsük meg az összes munkahelyet. Ott a kezében a fideszes önkormányzatoknak ez a lehetőség. Köszönöm szépen a fi gyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. Emlékeztetem a képviselőtársaimat, hogy a részletes vita első szakaszában az ajánlás 123. pontjaira tessék megtenni az észrevételeket. Kettő percre megadom a szót Örvendi László József képviselő úrnak. ÖRVENDI L ÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz) : Elnök úr, egy rövid reagálásom lenne először Velkey képviselő úr felé. Még mindig nem értem a féléves terminust, mert szerintem itt valami porszem vagy szálka került a féléves terminus fogaskeréklogikájába. Hiszen ha 2008 novemberéb en lejár egy bérleti szerződés, az után a támogatást nem 2009. május 15én kéri, hanem még abban az évben. Mindig tárgyévi támogatást igénylünk. Tehát nincs féléves csúsztatás. Nem lehet! Nincs féléves időkorlát ebből a logikából kiindulva. (20.40) Államti tkár úrnak csak annyit szeretnék mondani a bérlők védelmével kapcsolatban, hogy nincs olyan bérleti szerződés, amelyben ne szerepelne, ha nem is szó szerint, az, hogy a bérlőnek a jó gazda gondosságával kell eljárnia a föld művelése során, és megfelelő kul túrállapotban kell visszaadnia azt. A szerződés megírásakor vállalja ezt a feladatot. Nem azért veszi bérbe, hogy ezt a kitételt is teljesíteni tudja, hanem arra spekulál - itt most jó értelemben mondom a spekulációt , hogy talán jövedelmet is tud termeln i. És ha sikerül neki jól gazdálkodni, akkor jövedelmet termel, és ez az ő “jutalma”. De ne az legyen a jutalma ezért, hogy most megajándékozzuk a vagyonértékű joggal. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. Bodó Imre képviselő úr kétpercese köve tkezik. BODÓ IMRE (Fidesz) : Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid szeretnék lenni, és úgy szeretném saját felszólalásaimat összefoglalni, hogy közel húsz éve ez az ország szabad ország, a benne élő polgárok szabad p olgárai ennek a szabad országnak, és minden egyes vállalkozó, aki vállalkozást kíván indítani, szabadon vállalkozhat, lehetőleg egyenlő versenyhelyzetek mellett. Azt gondolom, hogy az általam felvetett bázisév problémája, ami visszamenőleges, az az eddig e lmondottakat üti. Ebben a pillanatban ez már nem egy szabad ország, nem szabadok a polgárok, nem egy szabad vállalkozási helyzetben létrejövő szerződés, hanem egy visszamenőlegesen, nem ismert időpontban megállapított bázisév. Ez tőlem lehetne a 2000es év is, mert az ugyanilyen rossz. Ha a vagyonértékű jogot nézem, az pedig keményen és határozottan ebbe a szabad ország szabad polgárainak szabad vállalkozása menetébe beleszóló és a törvény erejét használó rendszer, amellyel felborítom az általam elmondott s zabadságjogokat. Úgyhogy, államtitkár úr, úgy gondolom, nem biztos, hogy az eddig működött rendszer jó volt, de az önök által elképzelttől messze jobb. Ha pedig a mostani rendszert jobbá szeretnénk tenni, akkor kiállok azon véleményem mellett, hogy a
