Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÓKAY ENDRE (MSZP):
698 adatok, akkor nem a kormány, hanem az ÁSZ és ettől kezdve minden olyan szervezet, amely a költségvetéssel foglalkozik, hibázott vagy vélt módon hibázott az ő véleménye szerint. A másik: Mikola István képviselő úrnak említettem volna, ha szintén it t maradt volna a teremben. Nem azt állítottam, hogy többet költött Magyarország bármely európai országnál az egészségügyre, hanem azt mondtam, hogy egy rossz elosztás működött, hiszen abban az országban, ahol a gyógyszerkiadások támogatására többet fordíta nak, mint a kórházak fenntartására, ez megkérdőjelezhető, hogy valóban jó úton halade az a fajta egészségügyi finanszírozás, amelyik ezt folytatja. Ennyit vele kapcsolatban. Ami a megjegyzését illeti, nem kommentálom tovább, az őt minősíti, hasonlóan a te gnapi esethez, amit az említett képviselő úr - nem is érdemes kimondani a nevét - itt számunkra megtett. Elnök úr, köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Az előre bejelentett felszólalók közül Bókay Endre képviselő úr tartó zkodik a teremben. Megadom a szót. BÓKAY ENDRE (MSZP) : Elnök úr, köszönöm szépen a szót - bár nem tudtam, hogy mindjárt én következem. Szeretnék néhány adatot mondani - Varga Mihály úrnak is szólnának ezek az adatok. A központi költségvetési törvényben rög zített bevételi főösszeg 2007ben 6700 milliárd volt, tehát félmilliárdot kerekítettem felfelé - ez volt a bevétel , és kiadásként 8326 milliárdot tervezett. A hiány eredetileg 1656,5 milliárd lett volna, de egy sokkal jobb gazdálkodással, egy nagyon fesz es, nagyon fegyelmezett költségvetési gondolkodással és metódussal sikerült egy lényegesen kisebb hiányt létrehozni. Ez 1398 milliárdot jelentett. Így az előirányzat sokkal mérsékeltebb lett, a GDPhiány 6,9 százalékról 5,4 százalékra csökkent. Én ezt az 5 ,4 százalékot azért használom szándékosan, szemben az előbb említettekkel, mert pillanatnyilag ez van érvényben. Ez a hiány különösen akkor igen színvonalas, ha azt nézzük, hogy nemzetközi összehasonlításban is ilyen mértékű hiánycsökkentést, nem is tudom, hogy a közelmúltban produkálte valamely európai ország hasonló gazdálkodással vagy hasonló helyzetben, mint amit Magyarország megtett. Ez egy óriási nagy lépés volt, amit az ország lakossága felvállalt, és türelemmel elviselt, és hozzáteszem, megértett. Ennek nagyon nagy jelentőséget tulajdonítok a magam részéről - a későbbiekben erre még visszatérek. Jelentős volt az uniós források bevétele is. Itt már elhangzott, de szeretném megismételni, hogy 455 milliárd forint érkezett Magyarországra az Unió keretén belül, és Magyarország mint befizető, ennek a felét, valamivel kevesebb, mint felét fizette be az Unió kasszájába. Ilyen értelemben Magyarország jól gazdálkodik, és az uniós források kihasználását megfelelően végzi el. Megvalósult az a bizonyos n+2es jog szabály, ami azt jelenti, hogy a 2005ben az uniós forrásokra történő kifizetéseket teljesítettük teljes egészében a 2007. évben. Az adóbevételi előirányzatokra - az ÁSZ megállapítása szerint, hangsúlyozom , a tervezés megalapozottságára hívták fel a figy elmet, tehát javult az az elképzelés, tervezési rendszer, amit a kormány a 2007. évi költségvetésben megvalósított. A bevételek több mint háromnegyedét alapvetően két szervezet, az APEH és a vámhatóság szedte be - dicséret és elismerés az ő munkájukért. Eg yébként valamivel többet is szedtek be az előirányzottnál, tehát ez azt jelenti, hogy a források után mentek, és nem hagyták, hogy a közösség számára bizonyos adók vagy bevételek elvesszenek. A 2007. év - nyugodtan mondhatjuk - igen nagy jelentőségű az áll amháztartás egyensúlyának megteremtésében, hiszen egyetlen év alatt közel 4 százalékkal javult az egyensúly, és így az ország egy óriási lépést tett előre ahhoz, hogy egy normális, kiegyensúlyozott gazdaságot, gazdálkodást
