Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP):
688 például a kormányfői protokoll az év folyamán mintegy 2,5szeresére nőtt, de nem is ez a lényeg benne, hogy 190 millióról 495 millióra, tehát közel 500 millióra növekedett. Tehát úgy gondolom, hogy ezzel a költségv etéssel, a 2007es költségvetéssel, ahogy már a tervezésnél is elmondtuk, hogy nagyon nagy gondok lesznek vele, itt a zárszámadás is azt bizonyítja, hogy egyrészt olyan terheket rótt az országra, másrészt a működésben, a tervezésben olyan problémákat jelen tett, amelyek alapján ezt a zárszámadást a FideszMagyar Polgári Szövetség részéről nem tudjuk támogatni, és ennek a legfőbb oka talán az, hogy ha ez a fajta logika, ez a gondolkodásmód marad a következő időszak költségvetésére vagy költségvetéseire, akkor megint azzal fogunk találkozni, hogy alultervezik, majd valahol kipótolgatják, ahol éppen szükséges és be kell a foltokat ragasztani, illetve be kell varrogatni, és akkor majd csak lesz valahogy a következő években. Tehát ezért nem támogatható ez a zárszá madás. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Havas Szófia képviselő asszony hozzászólása következik. DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Végighallgatva az előző vitát, ami az oktatás kapcsán kerekedett, megpróbáltam követni a riposztokat, és megtalálni benne azt a pontot, ami a zárszámadási törvény vitájához kapcsolódik. Meg kell mondjam őszintén, hogy viszonylag nehezen találtam meg, talán egykét hozzá szólásban mindösszesen, a többi egy egészen más jellegű és messze ezen túlmutató vita volt. Én megpróbálnék visszatérni szűkebb területemre, az egészségügyre és az ezzel kapcsolatos zárszámadási törvényhez kapcsolódó gondolatokra. Mikola István képviselőtá rsammal szemben a többségi bizottsági véleményt mondanám el, amelyik általános vitára alkalmasnak találta a zárszámadásról szóló törvényt. Ezzel kapcsolatban néhány gondolatot azért el kell hogy mondjak. Ahogy képviselőtársam említette, valóban számos pont on egyetértettünk az egészségüggyel kapcsolatban, csak a konklúziók voltak kissé mások. Amit a képviselő úr felvetett, azok a problémák nem a tavalyi év, nem 2007 kapcsán keletkeztek, ezek már 16 éve gyűrűző problémák, beleértve a ’982002 közötti kormányz at problémáit is. Ezeket természetesen a 2007. évi zárszámadási törvényben nem lehet és nem is tisztünk megoldani. Mi az, amiben a tavalyi év szufficitjével, a társadalombiztosítási alap, Egészségbiztosítási Alap szufficitjével kapcsolatban egyetértés volt a bizottságban? Szeretném itt elmondani, hogy a mai nap beadásra került egy bizottsági módosító indítvány, amelynek lényege, hogy az ágazatban képződött 27,4 milliárdos szufficit az ágazatba kerüljön vissza, nem tartalékalapba, hanem az ágazat felhasználá sára. Ehhez természetesen kérjük az ellenzéki párt képviselőinek támogatását is, hogy ezt az ágazat további fejlesztésére tudjuk fordítani. Elhangzott az, hogy a lakossági terhek mennyire nőttek. Nos, én néhány számadatot szeretnék elmondani, ez a zárszáma dási törvényből egyértelműen kiderült. Kiderült az, hogy a munkáltatók és munkavállalók járulékfizetése több nagyságrenddel magasabb volt, mint a korábbi években. Döntően ez segítette elő, hogy az Egészségbiztosítási Alap szufficittel zárjon. Az, ami elhan gzott, a struktúraátalakítás az ellehetetlenült működés mellett, ez így ebben a formában nem állja meg a helyét. Ha megengedik, néhány számot elmondanék. A meghatározó járulékbevétel, ami a munkáltatókra esik, 106 százalékon teljesült, míg a biztosítottak járulékai 104 százalékon teljesültek. Elsősorban ez, és az, hogy a járulékfizetési fegyelem megjavult, az, hogy az intézmények… - bár miniszter úr, képviselőtársam szóvá tette, hogy a nagy intézmények, vállalatok, amelyek hosszú évek óta görgetik maguk elő tt a járulék be nem fizetési összegét, ezt bizony a költségvetés évről évre pótolta. Valószínűleg ez idén sem történt másként, illetve a tavalyi év során,
