Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BALLA MIHÁLY (Fidesz):
687 Egyrészt azért, mert amit itt hallottunk, elsősorban a kistelepülések, a különböző oktatásügyi, egészségügyi problémák, a működtetés, egyáltalán az, hogy működtetni ezeket az intézményeket és struktúrákat, ez a nagy kihívás, illetve ezt látjuk, hogy a 2007. évi költségvetésben ezek nem valósultak meg igazándiból. Ezzel szembeállítva visz ont van egy érdekessége a költségvetésnek. Ha megnézzük a minisztériumokat vagy megnézzük a Külügyminisztériumot, ami azért jó példa talán, mert egy működési költségvetés: a Külügyminisztérium az a fejezet, ahol tulajdonképpen a működésen túl nincsen semmi féle olyan fejlesztési vagy egyáltalán olyan többletlehetőség, amellyel a minisztériumnak gazdálkodnia kell. Arra a problémára hívtam fel a figyelmet már az akkori költségvetés vitája során is, hogy talán ez az egyik legnagyobb problémája azoknak a kérdése knek, amelyek az előző időszakban szerepeltek, hogy folyamatosan az egyik oldalon alul van tervezve a költségvetésben a működésre szánt támogatási rendszer, és eközben, ahol lehet, ahol esetleg az érdekek úgy kívánják, ott egy kicsit módosítgatunk rajta az év folyamán. Ez körülbelül így működött a Külügyminisztériumnál is. Már akkor jeleztük, a működés szélére sodródik a Külügyminisztérium, hogyha azokat a számokat tartja meg 2006ban vagy 2007ben, és talán a 2008. év is ilyen, mint amelyeket kitűzött terv ezetben vagy előirányzataiban a kormány. Ehhez képest a Külügyminisztérium, hangsúlyozom, az előzőekben elhangzott nagy problémákhoz képest talán szerencsés helyzetben van, de ha a 2007. év végére megnézzük a teljesítési oldalt, akkor mintegy 20 százalékos növekménnyel találkoztunk. Milyen szép is lenne, ha ugyanezt elmondhatnánk a különböző területekre is, amelyekről az előző fél órában, órában, két órában egymással vitatkoztak képviselőtársaink! De itt mégis azt kell felvetni, hogy ha az egyik oldalon alu l van tervezve, mégis látható, mivel ez egy működési költségvetés, arról szól a teljesítés, hogy ennek az intézménynek, adott esetben a Külügyminisztériumnak működnie kell. Tehát már gond van a 2007. évi költségvetéssel ott is, hogy hogyan tervezték meg. U gye, ráfogta a kormány a konvergenciaprogramot, és ennek kapcsán meghúzott számokat, de év közben rá kellett döbbenni, hogy így nem működik jól a rendszer, nem lehet működtetni rendesen adott esetben egy minisztériumot sem, és ittott hozzá kellett tenni p énzeket, vagy fel kellett szabadítani a tartalékalapokat úgy, hogy adott esetben a minisztérium ezt elkölthesse végül is nagyjából arra, hogy működni tudjon. (18.40) Tehát a probléma itt a költségvetésnél talán az - és ez a Külügyminisztérium költségvetésé ben is látszik , hogy folyamatosan van egy tervezési, takarékossági, kommunikációs gondolkodásmód, és akkor az év végére a teljesítés pedig teljesen másképp alakul, és nincsenek meg azok az egyensúlyok, ami adott esetben az egész országban a költségvetésb en egy fontos szempont kell hogy legyen. Csak néhány számot mondanék, hogy például a Külügyminisztériumon belül milyen volt a növekedés, hiszen a 2007es költségvetési törvény értelmében az előirányzat 48,3 milliárd volt. Ehhez képest a teljesítés végül is 56,7 milliárd, mintegy 20 százalékos növekedés volt a teljesítésben. És ebben sajnálatosan olyan jelenségek is benne voltak, hogy adott esetben az előző évről kellett különböző pénzeket átcsoportosítani, hiszen az egyik növekmény arról szól, hogy Magyaror szágnak a különböző nemzetközi szervezetekbe való tagdíjbefizetése mértéke - elnézést, nézem a számot - mintegy két és félszeresével növekedett, ami azt jelenti, vagy az volt, hogy nem voltak kifizetve a tagdíjak, vagy pedig a tartalékalapot képezték, és a kkor gyorsan januárban kifizették, és akkor valahol ez megjelent tulajdonképpen a zárszámadásban. Tehát tulajdonképpen a gazdálkodásnak vagy a költségvetésnek, a 2007es költségvetésnek talán a legnagyobb hibája, hogy egy program, egy elképzelés miatt, ame lyet tudomásul vett az Európai Bizottság, egy program miatt a számokkal való játék alakult ki, és nagyon érdekes, hogy ehhez képest viszont azok az intézmények, amelyeknek sikere volt vagy szerencséje volt, többlettámogatásban, illetve nagyobb támogatásban részesültek. Azt már el sem mondom, hogy
