Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2007. január 1-december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerz... - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
642 Az SZDSZ képviselőcsoportja jelezte, hogy nem kíván előadót állítani. Most megadom a szót Herényi Károlynak, az MDF vezérszónokának. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Először eg y dolgot tegyünk tisztába, mert keverednek itt dolgot. Mi ennek a beszámolónak és a határozati javaslatnak a célja? Ennek a beszámolónak a célja az, hogy tudassa velünk, a közbeszerzési eljárások sokasága általában a törvényeknek megfelelően történik, megf elelő módon folyik. Nyilván van ennek egy másik dimenziója, ami arra kötelez minket, hogy ezeknek a gazdasági folyamatoknak a tanulságait, következményeit levonjuk, és ezekre adekvát válaszokat adjunk. Akkor nézzük, hogy a törvényesség szempontjából betart atnake az országban a közbeszerzés szabályai. Úgy tűnik a beszámolóból, hogy igen, erről meggyőződhetünk. A jelentés egy szakasza, egy része foglalkozik azokkal az eljárásokkal, amelyek a döntőbizottság hatáskörében zajlottak le. Ez azt állapítja meg, hog y a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt 2007. évben 751 esetben folyt jogorvoslati eljárás, ami az összes eljárás 21,8 százalékát jelenti. Nincs szignifikáns eltérés az eddigi folyamatoktól, tehát nagyjából ugyanaz a helyzet, mind idáig volt, tekintettel ar ra, hogy kevesebb közbeszerzési eljárás történt az elmúlt esztendőben, mint azt megelőzően. A döntőbizottság elnöke által hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokkal kapcsolatosan indított jogorvoslati eljárások száma 110 volt, az előző években 139, 2006ban 120; 260 esetben került sor jogsértés megállapítására, ami az összes jogorvoslati eljárás 34,6 százaléka, 133 esetben a döntőbizottság megsemmisítette a jogsértő ajánlatkérői döntést, és 91 esetben jogkövetkezményként még bírságot is alkalma zott, amelynek értéke 2007ben 354,3 millió forint volt. No, egyfelől vizsgálnunk kell, hogy a jelenleg hatályos közbeszerzési törvény mennyire teremti meg annak feltételeit, hogy a legjobban betartható feltételek mellett történjenek ezek a közbeszerzési e ljárások. A beszámolóból kiderül, hogy itt van mit tennünk. Pont abban a helyzetben vagyunk, hogy módosítás alatt van a közbeszerzésekről szóló törvény. Tavaly csak egy esetben módosítottuk, viszont ez egy nagyobb horderejű módosítás. A beszámoló arról is szót ejt, ugyanis örömmel állapítja meg a Közbeszerzések Tanácsa, hogy kikérték szakmai véleményüket. Azt viszont már szomorúbban állapítja meg az anyag, hogy a véleményüket nem minden esetben vették figyelembe, és nem minden esetben került az anyagba oly módon beépítésre, hogy az a minőség javítását szolgálta volna. Ha az a tapasztalat, amiről előttem többen szóltak, hogy az átláthatóság csökkent, miáltal a meghívásos eljárások száma arányait is tekintve növekedett, nyilván meg kell tenni azokat a lépéseke t a törvényhozásnak, illetve nekünk, ami ellenkező irányba, az átláthatóság felé tereli a folyamatokat. Azt gondolom, ez törvényalkotói feladat, és ezt nyilván meg is fogjuk tenni. Itt egy ellentmondásra kell felhívni a figyelmet: amellett, hogy a törvénye k viszonylagos, illetve jó betartása mellett zajlanak ezek az eljárások, azért tudjuk, ha máshonnan nem, akkor a Transparency International jelentéséből, hogy a korrupciós források első három helyezettje között ott található a közbeszerzési eljárások sokas ága is, aminek eredményeképpen a közbeszerzések legalább 20 vagy 30 százalékkal többe kerülnek, mint a valódi költségük lenne. Nyilván jogalkotói feladat ennek szigorítása és betartása is. Egyébként az nagyon üdvözlendő, hogy a tanács egy tanulmányt, kutat ást készít pontosan ezen okok felderítésére, de a beszámolóból kitűnik, hogy ezen okok között első helyen szerepel az átláthatóság csökkenése, a tárgyalásos eljárások számának növekedése, az arány eltolódása. A másik pedig az, hogy nagyon sok kiíró úgy vág neki egy pályázat kiírásának, hogy a források nincsenek biztosítva, és ezzel olyan helyzetbe kerül, ami aztán nehézzé teszi a tisztességes út végigjárását, hogy finoman fogalmazzak.
