Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
612 Ház szocialista, szabad demokrata és MDFes szavazatokkal a törvényjavaslatot lényegétől fosztotta meg, kivéve abból a szigorító rendelkezések túlnyomó többségét, mely miatt kénytelenek voltunk a már értelmetlenné vált javasla tunkat visszavonni. Ma reggel, a most tárgyalt napirend előtt kezdtük meg a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat tárgyalását, amelyben szintén a Btk. számos rende lkezésének módosítására tett a kormány javaslatot. Köztudott, az imént el is hangzott Balsai István képviselőtársam szájából, hogy előkészítés alatt áll egy teljes egészében új büntető törvénykönyv megalkotása is. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem biztos, hog y ennyi sínpárra, ennyi vágányra szükség van. Valamikor ezeknek a vágányoknak találkozniuk kellene. A törvényjavaslattal kapcsolatos első, egyben általános kritikai észrevételemet ebben a megjegyzésben kívántam kifejezésre juttatni. Az, hogy egyes képvisel ők különféle irányból javaslatot tesznek a büntető törvénykönyv módosítására, a parlament törvényhozó munkájának szükségszerű velejárója. Ezek a javaslatok, mint láthattuk, lehetnek jók, rosszak, alkotmányszerűek vagy az alkotmánnyal ellentétesek. Közel né gyszáz, önálló indítvány előterjesztésére jogosult képviselőnél szükségszerű az, hogy több a párhuzamos vágány olykor a szükségesnél. Más a helyzet azonban, ha a kormány az előterjesztő. A racionális törvényalkotási munka megkívánná azt, hogy ha a kormány egy törvény módosítására több javaslatot tesz, azokat egy törvényjavaslatba egyesítse. Ehelyett kaptunk ma egy salátatörvényt meg egy másik törvényt, úgy, hogy mindkettőben ugyanazon törvény módosítására történik javaslattétel. Látszólag másodrendű kérdésr ől van szó. Valójában a törvények gyakori módosítgatásai a törvény hitelét, tekintélyét, a rendelkezéseinek helyességébe vetett bizalmat ássák alá. Különösen igaz ez egy olyan törvénynél, mint a büntető törvénykönyv, amiről joggal gondoljuk, hogy ősi erköl csi parancsokon nyugvó, időtálló tilalmakat, szabályokat tartalmaz. Mivel az új büntető törvénykönyv előkészítéséért a kormány a felelős, és ennek a nagy munkának a jelenlegi szakaszban történő áttekintésére igazán a kormánynak van lehetősége, joggal várná nk el, hogy a kormány elemezze a mostani javaslata és a készülő új büntető törvénykönyv egymáshoz való viszonyát. Az előttünk fekvő törvényjavaslatot a kormány - nem először - előzetes egyeztetés nélkül és viszonylag rövid ideig tartó előkészítés után nyúj totta be. Az, hogy egy ilyen törvényjavaslat kellő alaposságú áttanulmányozására az a nem egész egy hónap, ami a benyújtástól a mai napig eltelt, nem elegendő, egy külön kérdés. Talán még ennél is problematikusabb, hogy nem látjuk annak a megnyugtató jelei t, hogy akár a büntetőjogi kodifikációs bizottság, akár a szakma ezt a törvényt megvitatta és megerősítette volna. (12.30) Márpedig a büntető törvénykönyv szakmai megalapozottsága iránt hasonló súlyú és mértékű elvárások kapcsolhatók, mint amit a közelmúlt ban tárgyalni kezdett polgári törvénykönyvvel kapcsolatosan hangsúlyoztunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a törvényjavaslatban a mi véleményünk szerint vannak támogatható és nem támogatható javaslatok. Az összbüntetéssel kapcsolatos új rendelkezésekkel lényegében semmi bajunk nincs, legfeljebb annyi észrevételt teszünk, hogy az új szöveg olyan evidenciákat tartalmaz, amelyek ezek tételes kimondása nélkül is természetesek. Nyilvánvaló, hogy a már kiállott szabadságvesztés még végre nem hajtott szabadságve sztésekkel nem foglalható összbüntetésbe, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés utóbb elrendelt végrehajtása esetén az összbüntetésbe foglalásnak erre a büntetésre is kiterjed a lehetősége. Egy kicsit szájbarágósak ezek a szabályok, és akár az a kérdés is felvethető lenne, hogy egy törvénynek kelle tankönyvbe való evidenciákat tartalmaznia. A lényeg azonban az, úgy gondoljuk, hogy ez a törvényi szabályozás helyes és elfogadható. Egészen más a helyzet a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben java solt módosítások tekintetében. Nem kerülhető meg, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat tekintetében rámutassunk
