Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
604 Nyilvánvaló, hogy ezen tulajdonságok zárt taxációja a folya matosan változó társadalmikulturális környezet miatt lehetetlen. Azonban éppen ennél a módosítani kívánt tényállásnál a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozás jelent egy olyan minőségi többletet, amely indokolttá teszi az e csoportokhoz tarto zók ellen, kifejezetten a csoporthoz tartozásuk miatt elkövetett bántalmazás, illetve kényszerítés büntethetővé tételét. Az effajta külön törvényi tényállás megalkotására okot adó többlet meglehet az esélyegyenlőségről szóló törvény 8. §ában felsorolt ese tekben is. Önmagában a “lakosság egyes csoportjaihoz tartozás” kitétel olyan mértékben tágítja ki a tényállást, hogy így az már alig különböztethető meg és emelhető ki az alapul szolgáló törvényi tényállásból. A lakosság valamely csoportjához ugyanis bizon yosan minden személy tartozik: szemüvegesek, kerékpárral közlekedők vagy esetleg a dohányzók. Annak a többletelemnek a megléte pedig, amit jelenleg a Btk. most hatályos szövege például a nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozás esetében védelmez , az említett kategóriák esetében - például biciklisták - nem feltétlenül igazolható. Minden bizonnyal itt a bírói gyakorlatnak kell majd úttörő szerepet betöltenie, nehezen megfogható, teljes mértékben diszkrecionálisan értelmezhető fogalmakba kapaszkodva . (11.50) Erre figyelemmel javasoljuk a lakosság egyes csoportjaihoz tartozás tényállási elemének konkretizálását. Az egyesülési, gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése mint új tényállás ugyancsak számos érv alapján támogatható. Különösen támogatható, és jó elképzelésnek tartjuk a választási rendezvények fokozottabb büntetőjogi védelmét, ugyanakkor ezen formája, a tényállás szétbontása logikai zavart okozhat, mivel a cselekmény tipikusan erőszakkal vagy fenye getéssel valósul meg, ezért szabályozása javasolható a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése tényállásának mintájára, összevonva az (1) és (2) bekezdést. A Btk.ba bevezetni kívánt új bűncselekmény törvényi tényállásának megfogalmazása ezért nem telj esen mentes az értelmezési problémáktól. A bűncselekmény alapesetének elkövetési magatartása jogtalanul akadályoz, még csak nem is megakadályoz, a minősített eset elkövetési magatartása pedig erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz. E megfogalmazások felve tik azt az elhatárolással kapcsolatos kérdést, hogy alapeset szerint milyen elkövetési magatartás lehet az, mely ugyan jogtalan, jogellenes, de nem erőszakos vagy fenyegető. Bizonyára kitalálhatók ilyen magatartások, de valószínű, hogy a jogalkalmazónak ma jd határesetek tucatjával kell szembesülnie. Ám az is elképzelhető, hogy a jogalkalmazói gyakorlatban az alapeset a minősített eset rovására teljesen kiüresedik. Éppen ezért egyértelműbb helyzetet teremtett volna a minősített eset alapesetkénti tételezése. Másrészt nehézségekhez vezethet, és az elkövetési magatartások körét beláthatatlanul kiszélesítheti az a lehetőség is, ha valaki a gyülekezés jogát nem mint a rendezvény egy résztvevője, hanem mint szervező kívánja gyakorolni. Ezt a lehetőséget az alkotmá ny és a gyülekezési törvény természetesen ugyanúgy biztosítja, ezért a tényállás megvalósítható lenne például azáltal, hogy a rendőrség azt nem az előírt határidőn belül vagy a jogszabályokat helytelenül alkalmazva veszi tudomásul vagy tiltja meg, illetve, ha a bíróság egy esetleges megtiltó határozat elleni felülvizsgálat során nem a határidőknek megfelelően hozza meg a döntését. Ha a jogalkotó nemcsak kifejezetten a gyülekezéseken való részvétel akadályozását kívánja büntetni, hanem az egyesülési jog, val amint szervezőként a gyülekezési jog gyakorlásának akadályozását is, akkor a koncepció ezen része felülvizsgálatra szorul, mert a jelenlegi formájában csak a különböző rendezvényeken való részvételt tekinti szabályozási mintának, ahogy ez már a választási gyűlésnél kifejezetten szerepel is. A törvényi tényállás alap- és minősített eseteinek bizonytalanságai miatt különösen is problémás az ezen bűncselekménynél egyébként is nehezen értelmezhető “előkészülete”. A szükséges vagy könnyítő feltételek biztosítása , felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, közös elkövetésben megállapodás - a Btk. 18. § (1) bekezdés - esetei igen nehezen alkalmazhatók, különösen az alapcselekményre, és könnyen elképzelhetők olyan élethelyzetek is, hogy egy személy bizonyos, egyébként telje sen
