Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
602 jelentősége lenne - egy gyorshajtásért, nagyon hosszú évek óta először, most kaptam 30 ezer forint értékű pénzbírságot, természetesen befizettem. (Dr. Avarkeszi Dezső: Tessék gyorsan befizetni!) Régen megtörtént, három napra rá befizettem. J ogos volt: autópályán sebességkorlátozás volt; mellesleg szinte blokkfékezéssel kellett lassítani, de nem sikerült, mert a 100as, 80as, 60as táblák egymást követő sorrendjét nem bírtam olyan gyorsan tartani, és ahol már 60 volt, ott én még 80nal mentem - 30 ezer forint volt, befizettem. De hogy emiatt az én házamra jelzálogjogot lehessen bejegyeztetni, nos, azt gondolom, hogy ez aránytévesztés. Ezzel semmiképpen nem tudok egyetérteni. (11.40) Az egészet egyébként is onnan tudnám - ha már ezt a személyes példát felhoztam - érzékeltetni, hogy miért nem tudom elfogadni, amiért nem tudom elfogadni az objektív felelősség bevezetését a közlekedési rendszabályok alkalmazása tekintetében. Mert történt egy rendkívül durva szigorítás, elképesztő; van, akinek egyév i jövedelmét kell megfizetnie objektív felelősség címén, ha valamilyen hibát követ el, és a mai napig nem történt meg az, hogy alkossunk egy új KRESZt - tökéletesen meghaladta az idő , tekintsük át a közlekedési hatóság gyakorlatát, és tekintsük át a ren dőrség gyakorlatát. Ha ezt a három dolgot először megcsináltuk volna, egy jelentős társadalmi támogatottságot kapott volna. Így soha nem fog kapni. (Dr. Avarkeszi Dezső: Egy csomóan meghaltak volna azóta, akik nem haltak meg!) Szeretném arról tájékoztatni önt, államtitkár úr, hogy egyrészt változtak az útviszonyok, változtak a járművek. Ma Magyarország totálisan ellentétes tendenciát mutat, mint Európa. A korszerűbb járművek ellenére egyre lassabban lehet haladni az utakon, mert egyébként olyan helyen vanna k 30 kilométeres sebességkorlátozások, ahol teljesen ésszerűtlen, és mondjuk, a vasúti átjáróban azért kell 40nel menni, mert nekünk nem fontos, hogy az európai közlekedési egyezménnyel egyezően vagy annak ellenére járunk el. Ezek nagyon lényeges szempont ok. Ha a szigorítás mögött nincs társadalmi konszenzus, csak kontraszelektív hatású lehet, és meg is lesz a kontraszelektív hatása. Egyébként, ha meg ebből indulunk ki, hogy mindenkit durván megbüntetni mindenért, akkor természetesen, ezt elmondtam máshol is, extrém a példa és értelmetlen, de idevezet ez az elmélet, hogy akkor egyébként azt kell tenni, hogy vezessünk be kijárási tilalmat, másnaptól kezdve senki nem hal meg. Lehet választani, hogy egyetlen ember élete érdekében ne menjünke az utcára vagy me njünk. Tudom, hogy baromságnak hangzik így elsőre, de ez pontosan következik abból a gyakorlatból vagy abból az elméletből, amelyet önök bevezettek. Semmilyen körülmények között nem tudjuk ezt a változatát elfogadni a törvényjavaslatnak. Talán még a garázd aság szabálysértési tényállásával kapcsolatban azt emelném ki, hogy mintha nem is olvasta volna az Alkotmánybíróság határozatát a kormányzat. Az “alakzat”, a “vezényszavak” kitétel éppen néhány hónappal ezelőtt került egyértelműen elsöprésre, megsemmisítés re az Alkotmánybíróság részéről. Most újra próbálkozni ilyen típusú kifejezésekkel szerintem nem szabad, mert nem vezet eredményre. A bírósági épületek őrzésére vonatkozó szabályozással sem tudunk ebben a formájában egyetérteni. A bíróság elnökének van leh etősége arra, hogy rendet tartson az épületben. Ezt ő biztosan, függően attól, hogy mennyire tudja ellátni a feladatait… - különböző módokon tudják ellátni. Most olyan mértékben kötjük meg a kezüket szabályozással, ami nem biztos, hogy minden egyes helyen megfelelő, és véleményem szerint túlszabályozásnak tekinthető ebben a vonatkozásban, tehát ezzel sem tudunk egyetérteni. Azt pedig, hogy mindezek a szabályok 30 nappal a kihirdetést követően hatályba lépjenek, megint csak nagyon rövid időnek gondoljuk. Itt van előttünk, éppen az imént kaptam meg az ülésteremben ülve azt a meghívót, amely a gyülekezési jogra vonatkozóan érkezett: a jövő héten, kedden fogjuk tárgyalni. Addig erről a témakörről bármit is elfogadni, amíg mondjuk, ez az ötpárti egyeztetés nem ve zet eredményre, vagy nem derül ki, hogy eredménytelen, akkor ez megint egy olyan furcsa helyzetet teremt, hogy itt most vajon folytatjuke azt a megállapodás felé vezető
