Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
599 Ezt a törvényjavaslatot ebben a formájában… (Dr. Gál Zoltán az órájára pillant.) Látom, hogy aggódva nézi az óráját Gál Zoltán képviselő úr, ígérem, hogy nem fogom túllépni az id őkeretet. Azt azonban elöljáróban mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a törvényjavaslat néhány rendelkezésével messzemenőkig egyetértünk, azt szívesen támogatjuk, azonban sokkal rövidebb ideig fog tartani, amíg ezt el tudom mondani, mert ez igen kis hány adát jelenti a törvényjavaslatnak. A törvényjavaslat nagy részével ebben a formájában semmiképpen nem tudunk egyetérteni, és így nem fogjuk tudni támogatni. Egyet tudunk érteni - és talán kezdem ezzel - például a törvényjavaslatnak azzal a rendelkezésével, amely a büntető törvénykönyv 174/B. §ával, a közösség tagja elleni erőszakkal kapcsolatban végre behozza azt a többletet, azt a kiegészítő rendelkezést, hogy a sértettek körében a lakosság egyes csoportjaihoz tartozás is ezután büntetendővé tehető, tehát ha ilyenek sérelmére követik el a cselekményt, akkor büntethető lesz a cselekmény. Ezt már egy 1992es alkotmánybírósági határozat is rögzítette, hogy tulajdonképpen bármilyen ismérv szerinti csoport védelemben kell hogy részesüljön ebben a tekintetben a büntető törvénykönyv által, ezt helyeseljük, elfogadjuk. Elfogadjuk azt is, hogy az egyesülési és a gyülekezési szabadság jogának megsértése a jelenlegi hivatali bűncselekmények köréből a szabadság és emberi méltóság körébe tartozó cselekményekhez kerül át . Nem minthogyha érteném azt, hogy ha egy büntetőjogi tényállás egyértelműen, világosan azt tartalmazza, hogy aki mást… - akkor bármilyen szempontból függhete attól az alkalmazása, hogy a büntető törvénykönyv mely fejezetében kerül elhelyezésre. Ez önmagá ban nem lehet ok arra, hogy ne alkalmazzák; nem lehet ok arra, hogy ne alkalmazzák a tényállásnak megfelelően magát a tényállást. De ha ezen múlik az, hogy ilyen típusú cselekmények nagyobb számban kerüljenek eljárás alá, akkor részünkről nincs akadálya an nak, hogy ezt áthelyezzük egy másik fejezetbe. Mellesleg szeretném megjegyezni, ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hogy nem alkalmazzák sem az ügyészség, sem a bíróságok ezt a rendelkezést, mert egyébként az elmúlt években mindössze egy ilyen ügyb en indult eljárás 2007ben, a kimenetelét nem tudom, de a statisztika egyértelműen ezt mutatja. Tehát a 228/A. helyett 174/C. szakasz lesz. Egyetértünk azzal is, hogy az erőszakos magatartás megfogalmazása úgy kerüljön esetleg megváltoztatásra, ahogy a bün tető törvénykönyvre vonatkozó javaslatban, helyesebben ebben a törvényjavaslatban szerepel. Érdekes volt hallani Bárándy Gergely kollégám friss információját arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 71. számú véleménye tulajdonképpen nem tesz mást, mint ami egyébként korábbi bírói gyakorlatként eddig - talán egykét évtől eltekintve vagy néhány hónappal ez előtti időig - töretlenül szerepelt, azt megerősíti. Nos, hogyha nem volt elegendő az, hogy önmagában egy hosszú ideig tartó bírói gyakorla t az erőszakos magatartást akként fogalmazta meg, akként értékelte, ahogy az a törvényben szerepelt, és annyira szükség volt a változtatásra, akkor el tudom fogadni, hogy egy ilyen büntetőkollégiumi vélemény szülessen. Talán ha előbb szerzünk róla tudomást , nem is feltétlenül indokolt és szükséges, hogy a büntető törvénykönyvet módosítsuk, mert annak ugyanakkor vannak óriási veszélyei. Mert ettől a pillanattól kezdve megváltozik az értelmező rendelkezés, megváltozik a szöveg, meg kell hogy változzon a bírós ágok értékelése erre vonatkozóan. Tehát nem tartom kizártnak, hogy az a közösen elérni kívánt cél, amit egyébként mindannyian szeretnénk, hogy például a tojásdobálás ilyen szempontból ne minősülhessen büntetlen magatartásnak, az most megint azért fog válto zni, mert újabb kiegészítő rendelkezés születik. Ebben én látok kockázatot. És ha már itt tartunk, akkor nagyobbrészt a pozitívumokat sajnos be is kell fejeznem, mert nem tudok sokkal többet ennél a javaslat oldalán felsorolni. Mert például azt kell mondan om, hogy ha jól működik az igazságszolgáltatás, és jól működik egy országban a törvényhozás, akkor a negatív társadalmi jelenségekre vonatkozóan a büntetőjog a legkésőbben reagáló jogág. A jogbiztonságot nagyon nagy mértékben szolgálja az, hogy változatlan ul rendelkezésre áll, és nem állandó változások közepette él egy jogág.
