Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. szeptember 30 (160. szám) - A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
596 gyakorlat ban csak a nyomozó hatóságoknak jelentene pluszfeladatot annak bizonyítása - ami szerintem szinte lehetetlen , hogy egy magatartás például testi sértés aljas indokból vagy célból történő elkövetésének előkészületee. A hatályos Btk. nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjai elleni erőszak sértetti körének olyan általános megfogalmazása, mint a javaslat szerinti “a lakosság egyes csoportjaihoz tartozás”, parttalanná, alkalmazhatatlanná tenné a törvényt, hiszen maga az előterjesztő is leírja, hogy e zek a csoportok még csak példálózó jelleggel sem határozhatóak meg. A gyülekezési és egyesülési szabadság körében a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény burkolt módosítását jelentené, ha a Btk. szankcionálná a választási gyűlésen való részvételb en történő akadályozást, hiszen ahogyan a javaslat is rögzíti, a gyülekezési törvény 3. §a értelmében a választási törvényekre ez a jogszabály nem vonatkozik. A zaklatás elkövetői körének kiterjesztése az ártalmas és félelemkeltési célú levelek küldőjére szintén látszatszabályozás, hiszen a gyakorlatban szinte elképzelhetetlen az ilyen levelek feladóinak kiderítése. Sajnos ezt a mai magyar rendőrség teljes mértékben alá tudja támasztani, hiszen még egyetlen elkövetőt sem találtak meg. A rendezvények szervezőivel kapcsolatos jelenlegi szabályozás kimerítően definiálja a jogellenes tényállást, és azt megfelelően szankcionálja, így álláspontunk szerint ezen módosítás sem indokolt. A szabálysértési törvény módosítása körében a Fidesz nem ért egyet a pénzbírság közérdekű munkára történő átváltoztatásának megszüntetésével. Önmagában az a javaslat szerinti indok, hogy a kisebb településeken a jegyző nem tud biztosítani közérdekű munkát, nem indokolja magának a jogintézménynek a megszüntetését. A javaslat általunk vélelmezett célja ezzel a bevételek növelése, amely mellett a közmunka preventív hatása fontosabb érdek. Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan Répássy Róbert képviselőtársam is elmondta, ez a törvény álláspontunk szerint felesleges, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy utasítsa el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Kontrát képviselő úr. Megadom a szót Szászfalvi László képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képv iselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának álláspontja szer int egyáltalán hadd ismételjem az imént mondott szavaimat: a törvényjavaslat előkészítése során is elég sok olyan esemény történt vagy nem történt meg éppen, ami negatív irányban befolyásolja ezt a törvényjavaslatot, illetve annak a tárgyalását. Nem előzte meg a törvényjavaslat benyújtását szakmai, társadalmi vita, nem volt elegendő idő sem arra, hogy ezt a javaslatot szakmai körökben megvitassák, nem vette figyelembe a civil jogvédő szervezetek állásfoglalását, véleményét a kormányzat, illetve a már megtet t megjegyzésem szerint nem történt előzetes egyeztetés az adatvédelmi biztosi jogkört ellátó ombudsmannal sem. Álláspontunk szerint a kampányszerű pillanatnyi politikai érdekeket szolgáló jogalkotás, különösen a büntetőjogi és szabálysértési jogi jogszabál ymódosítások esetén súlyosan sérti a jogbiztonságot, alkalmazása elfogadható érvekkel nem indokolható. Figyelemre méltó, hogy a szocialista kormányok idején a büntetőpolitika elsődleges eszköze a jogalkotás lett, ahelyett, hogy a jogalkalmazás hatékonyság ára és a jogkövetés feltételeinek biztosítására helyeznék a hangsúlyt. A jelenleg hatályos szabálysértési törvény és büntető törvénykönyv egyértelmű szabályozást tartalmaz, a probléma a szankcionálás szempontjából elsősorban a jogalkalmazás területén érhet ő tetten. A kormány azért kívánja módosítani a Btk.t, hogy a saját érdekeinek megfelelő döntések irányába orientálja a jogalkalmazókat.
