Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 15 (186. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - a külügyminiszterhez - “Miért kell fel nem tett kérdésre válaszolni?” címmel - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár:
4215 Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, kérdést kíván feltenni a külü gyminiszternek: “Miért kell fel nem tett kérdésre válaszolni?” címmel. A miniszter asszony halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Horváthné Fekszi Márta államtitkár asszonyt jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae. (Dr. Csa pody Miklós jelzésére:) Bólint, hogy igen. Öné a szó, Csapody Miklós képviselő úr. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Valóban a vajdasági magyarsággal kapcsolatos kérdést kell itt szóvá tennem. Most felteszek egy kérdést, és erre a Magyar Köztársaság alkotmányának megfelelő és valamennyiünk által helyeselhető válasz adható, itt tehát más a helyzet. Azért kell erről beszélnem, mert ez szomorú és egy kicsit felesleges is. Szomorú, mert a vajdasági magya rok, a kárpátaljaiak, az erdélyiek, a felvidékiek, egyáltalában a határon túli magyar nemzeti közösségek ügyében nemcsak az alkotmány, hanem egy néha megmegboruló, de alapvetően a pártjaink között, a magyar parlament pártjai között csak hangsúlyeltolódáso kat mutató koncepció működik, vagy kellene hogy működjön. Felesleges pedig azért ez a kérdés, mert a miniszter asszony, akinek a távollétében ön természetesen a magyar kormány és a magyar diplomácia álláspontját osztja - ezért is merem feltenni a kérdést a miniszter asszony távollétében is, a miniszter asszony - olyan kérdésekre válaszolt, amelyeket az újságírók nem tettek fel. Erre a magyar külügyi vezetés helyreigazítást kért, mire az újságok azt mondták ott, hogy de megvan a felvétel. Ezért jó alkalom, a zt hiszem, most a parlamenti fórum arra, hogy országvilág előtt a napnál világosabban a magyar Külügyminisztérium képviselője világossá tehesse a magyar álláspontot ebben az ügyben. Ami miatt az úgynevezett félreértés történt, és fájlalom, hogy félreérthe tőnek tűnő mondatok hangozhattak el, hiszen a kisebbségi világban, a határainkon kívül élő magyarok politikai világában pluszérzékenységek, plusz olyan szempontok léteznek, amelyeket nekünk az anyaországi politikából illik, sőt kötelező tekintetbe vennünk. Ami elhangzott, azzal alapvetően egyet lehet érteni, tudniillik, hogy segítenünk kell Szerbia schengeni és uniós csatlakozását, de nem jó, ha olyasmi hallatszik ki a szavaink közül, hogy a magyar kormány ne helyeselné a területi autonómia kérdését vagy pe dig a kettős állampolgárság dolgát. Ezek azok a kérdések, amelyekre a magyar diplomácia válaszát várom. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Horváthné Fekszi Márta államtitkár asszonynak. HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügy minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését, mert valójában, ahogy ön említette, lehetőség van arra, hogy elmondjam, hogy a kormány és a Külügyminisztérium mit gondol az autonómiáról. A kormányzat és a Külügyminisztérium mindig is abból indult ki, hogy a határon túli magyarok tudják azt, hogy az anyanyelvüket, az identitásukat, a hagyományaikat, történelmüket, kultúrájukat hogyan tudják megőrizni, és ezért miket lehet tenni. Magyarán, a Külügyminisztériumnak, a magyar diplomáciának azt kell támogatnia, amit a határon túli magyarok a legjobbnak tartanak, az ottani szülőföldjükön, az ottani anyaországukban az országot, az államot alkotó közösséggel ahogy megállapodnak. Ma a Vajdaságban, é n azt gondolom, és ez így is tény, kétfajta autonómia van most jelenleg napirenden. Az egyik a tartomány nagyobb fokú lehetősége és autonómiája, amelyet maga a vajdasági parlament már megszavazott. Arra tekintettel, hogy ez a megszavazott autonómiája a vaj dasági parlamentnek lényegesen nagyobb mozgásteret ad az ott lévő kisebbségeknek, így a magyaroknak is, pontosan ezért támogatta a külügyminiszter is a belgrádi tárgyalásai során, és nem olyan régen a miniszterelnök úr is azt kérte a szerb partnereitől, ho gy minél előbb fogadja el és ratifikálja a szerb parlament is.
