Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 9 (185. szám) - Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP):
4125 élelmiszerfogyasztóban van jobb- és baloldali, de ott is el sősorban élelmiszerfogyasztó van. Tehát valóban ez az a terület, amely bizonyos megoldások tekintetében általában különbséget jelent közöttünk a vita során, különbség van, de a cél érdekében és a cél megfogalmazásában a mezőgazdasági bizottságban és a nyi lvánosság előtt is ezekben a kérdésekben egyet szoktunk érteni. Szeretném elmondani részben önöknek, képviselőtársaim, részben a nyilvánosságnak, hogy az uniós csatlakozás előtt a magyar élelmiszerellenőrzés sokkal szigorúbb volt, sokkal megbízhatóbb élel miszert juttatott az asztalra, mint a liberalizált európai uniós élelmiszerfogalmazás. Hogy mást ne mondjak, például amikor egy új terméket akart valaki gyártani még annó dacumál a csatlakozás előtt, akkor ezt engedélyeztetni kellett az illetékes hatóságn ál. Most be kell mutatni a gyártmánylapot tudomásulvétel végett. Az a filozófiai változás történt az Európai Unióban és így nálunk is, hogy a gyártó felelős, hiszen ha most hallgattuk a főállatorvosunk nyilvánosság előtti magyarázatát éppen a dioxinos sert éshúsra, arról beszél, hogy a gyártó felelőssége, a márka felelőssége. Ehhez szoktuk mi hozzátenni, hogy nagyon szép ez a piaci felfogás, de azért az igazi az, amikor az ellenőrzés hatékony és megbízható. Azzal is egyetértünk természetesen, én magam is egy etértek azzal, hogy ennek a törvénynek a tartalma, az áruk szabad áramlása a kölcsönös elismerés elvének megfelelően számunkra is természetesen előnyös, mert a mi exportorientált mezőgazdaságunknak is ez előnyös lehet. Igen ám, de azért az alapvető kérdés mindig az, hogy milyen élelmiszer jut az asztalra. Éppen ezért egyetértek azokkal a felszólalásokkal és aggályokkal, hogy az egész Európai Unióban meg kellene reformálni valahogy az élelmiszerbiztonságot, és ne gondoljuk azt, hogy a mi kicsinységünk miatt , mert kis nemzet, kis ország vagyunk, a nagyok majd diktálnak. Nem, mi egyenrangú partnerek vagyunk. Egyébként is élelmiszertermelés szempontjából Európában majdnem nagyhatalomnak is számíthatunk, de legalábbis középhatalomnak, csak figyeljünk oda, hogy mennyire féltékenyen figyelik a mi agráriumunkat és a mi agrártermelésünket. Hogy mást ne mondjak, most a Négy Mancs hogy beletenyerelt a libatömésbe! Miért? Azért, mert olyan piaci érdekek húzódnak meg mögötte - és ezt nyugodtan el merem mondani még akkor is, ha bíróság elé állítanak , amely befolyásolja ennek a tiszteletre méltó szervezetnek a működését. Ott van, kérem szépen, a probléma, a munkahely; nem akarom folytatni, e Ház falai között is beszéltünk már erről, hiszen közös javaslatot is nyújtottunk be, és kértük a kormányt a megoldás irányába való lépésekre. Most is mit tehetünk mást, mint a kormányhoz fordulunk, nemcsak azért, mert az ellenzék szeret a kormá nyra mutogatni, hanem, ha tetszik, ha nem, a mindenkori kormánynak van felelőssége a legkülönfélébb ügyekben. Éppen ezért azt gondolom, hogy a kormányzatnak kell a lehető legnagyobb garanciát megteremteni ahhoz, hogy ne kerüljön például dioxinos ír hús a m agyar asztalra. Hogy lehet ezt megteremteni? Azt is tehetném, hogy azt mondom, tisztelt kormány, tessék idehozni a javaslatokat, aztán majd megtárgyaljuk. De szokásomhoz híven hadd adjak egy tanácsot is a kormánynak, ami ugyanaz, amit elmondtak képviselőtá rsaim: Brüsszelben, az Európai Unió Bizottságában kell kezdeményezni azt, hogy az élelmiszer az áruk szabad áramlása fejezetben egy különleges helyet foglaljon el, ahogy például a fegyver - nem említették, azt hiszem, de az is olyan áru , bizony egészségr e ártalmas dolgok, környezetvédelmi szempontból fontos áruk. Ezek kivételt képezhetnek. (13.30) Azt gondolom - csak szeretnék ráerősíteni arra, amit Herbály képviselő úr és Bagi képviselő úr is megemlített , hogy kezdeményezzük az Unióban! Vizsgáljuk felü l, hogy az élelmiszer mint különleges stratégiai áru, szabade, hogy bent maradjon így, ebben a fejezetben és a közös megfeleléssel. (Dr. Avarkeszi Dezső: Nem.) Akkor rosszul vagyok informálva, de úgy tudom, hogy tulajdonképpen a gyakorlat azt mutatja, hog y ez így történik. Azt gondolom, hogy ha ebben a törvényben nincs benne, akkor egy másik törvényben kell megfogalmazni azt, hogy megfelelő módon történjen a piacon, az élelmiszerfogyasztók igényeinek megfelelően.
