Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 9 (185. szám) - Beszámoló a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről; valamint a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
4093 S ez felveti azt a kérdést is, hogy az alap működése, a kollégiumok tevékenysége milyen viszonyban van a Regionális Egyeztető Fórum tevékenységével. Miért nincs még jogszabályban sem nevesít ve a TTTk, a társadalmi tanácsadó testületek státusa és szerepe, valamint javaslattevőként a kollégiumokba meghívottak helyzete? Ez már az Állami Számvevőszéknek is feltűnt. Számomra ugyanígy kérdéses, hogy ha az egyik évben a hivatal költségei nem haladh atják meg az 5 százalékot, akkor a következő évre hogyan kétszereződhet ez meg. Mert vannak és lehetnek tervezési bizonytalanságok, de ilyen mértékben? Hiszen abszolút értékben is, ha 10 százalék a kezelési költség, akkor az rendkívül rossz arány. Mindezt azért tehetem fel joggal, mert az ÁSZ idevonatkozó jelentése szerint “a pályázati programok, célok és az ezekhez rendelt források megalapozottsága írásos, szakmailag indokolt, alátámasztott előterjesztés hiányában nem volt értékelhető”. Végül pedig a 2006. évi törvénymódosítás külön kívánta rendezni a határon túli gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programokat, s ebben a közvetítő szerepet a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörű Részvénytársaságra bízta. Az Új Kézfogás Alapítvány megszüntetésév el vajon hogyan történhetett meg, hogy ez a szervezet valójában, ténylegesen és egyértelműen nem látja el a feladatát? Alföldi Albert képviselőtársam említette, hogy nemcsak a számokkal érdemes foglalkozni - bár egy alap működésében ezek mégiscsak fontos d olgok , hanem érdemes a számok mögé is nézni. Szerintem is, mert ezek viselkedése kézzelfoghatóvá teszi azt, ami a 2004. december 5i népszavazással kapcsolatban a kormánypropagandában megjelent. Azt, hogy a filléres szempontok előtérbe kerülése, az anyag i eszközök olyan megvonása, amely a nemzetpolitikai célokra szánt pénzeket hatékonyságuktól fosztja meg, ezen a területen is a magyar közösség rombolásához, leromlásához vezet. S ne tessenek a gazdasági meg a pénzügyi válságra hivatkozni! Céltalan ezzel ta karózni, mert a leépülés - amint visszakövethető az előző évekre - bizony folyamatos. Mindezek alapján azzal a közismert képpel tudok élni, hogy nem lehet jó szele annak a vitorlásnak, aki nem tudja, hogy merre tart, vagy nem meri bevallani. Az előadottak miatt a működésről szóló beszámolót nem tekinthetjük elfogadhatónak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, hogy kíváne még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Megkérdezem az előterjesztőket, hogy kíván nake a vitában elhangzottakra válaszolni. Államtitkár úré a szó. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak arra a szemléletmódra szeretnék reagálni, am it Herényi Károly és Kelemen András képviselőtársak képviseltek a vitában, nevezetesen arra, hogy részben a 2005. évi II. törvény vitáját kezdik megismételni három évvel később. Azt értem, hogy a változás nem tetszik nekik, de azt kevésbé értem, hogy miért sírják vissza a kilencvenes évek támogatási szisztémáját, amikor táskában vitték át a határon a pénzt azoknak, akik kisírtak valami támogatást Magyarországon, egyfajta klientúraépítési jelleggel. Nem hiszem, hogy ezt tovább kellett volna vinnünk. Ehhez ké pest a 2005. évi változás átlátható, tiszta, követhető támogatási rendszer, amely szakít minden olyan régi megoldással, amire az átláthatatlanság, a klientúraépítés volt jellemző. A 2005 előtti világba - vagy még durvábban mondanám: a 2000 előtti, a kilenc venes évek világába - nem kívánunk visszalépni, Kelemen képviselő úr, de ezt Herényi képviselő úrnak is mondanám, aki már távozott az ülésteremből. Éppen arról szól a történet, hogy a rendszer világos és átlátható legyen. Ezt a határon túli szervezetek 200 5ben is támogatták, amikor létrejött. S most is támogatják azzal, hogy részt vesznek ennek az üzemeltetésében, akár úgy, mint a legfőbb testület tagjai, akár úgy, mint a tanácsadó testület tagjai, és azt gondolom, hogy ennél legitimebb nincs. (11.00)
