Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 9 (185. szám) - Beszámoló a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről; valamint a Szülőföld Alap 2007. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
4089 ELNÖK (Harrach Pét er) : Most a képviselői felszólalások következnek. Elsőként Herényi Károly képviselő úré a szó. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első kérdés ezzel a beszámolóval kapcsolatban, hog y vajon az a három vagy négy esztendővel ezelőtt meghozott döntés, ami megszüntette az Illyés Közalapítványt és az Apáczai Közalapítványt, és helyettük létrehozta a Szülőföld Alapot, visszatekintve értelmes, igaz, jó döntés volte, vagy kár volt egy ilyen döntést meghozni. Az első szempont, aminek alapján ezt megítélném, az, hogy ezek a közalapítványok az Antallkormány ideje óta, hiszen akkor alapíttattak, igen jól működtek a határon túli magyarok egyetértésével. Így jött létre és így működött ez a két ala pítvány. Nem jó dolog az, ha a határon túli magyar ügyeket a kormány közvetlen irányítása alá veszi, közvetlenül magához vonja, nem szül jó vért a szomszéd országokban. Azt hiszem, hogy a közalapítványi forma ilyen szempontból szerencsésebb és eredményeseb b volt. Más volt a fogadtatása a környező országokban, mint amilyen a mostani kormányzati tevékenységnek. Aztán a beszámoló (3) bekezdésében szerepel egy mondat; azzal kezdődik, hogy “A nemzetpolitikában érvényesített koncepcióváltás a határon túli magyar támogatási rendszer átalakítását is szükségessé tette.” Mi volt ez a koncepcióváltás? Én nem emlékszem, hogy itt a parlamentben komoly és elmélyült vitát folytattunk volna róla, mert azért olyan fontos dolog egy ilyen koncepcióváltás, ami megérdemli, hogy nemcsak a magyar parlament, hanem a határokon túli magyar szervezetek bevonásával valami olyan egységes álláspont alakuljon ki, ami nagyonnagyon stabil többségi alapokon nyugszik. Az is szerepel a beszámolóban, hogy ezek az alapítványi formák már nem tudt ak az új kihívásokra megfelelő, kellő hatékonysággal válaszokat adni. Csak megjegyzem, hogy a mi alapítványunkban, hiszen én is tagja voltam megszűnéséig az Illyés Közalapítványnak, kurátora voltam, olyan szerkezetben osztottuk el a pénzeket, hogy volt egy elkülönített alap például az európai uniós pályázatok önrészének megteremtésére a határon túli szervezetek számára. Ez teljességgel hiányzik a mostani koncepcióból. Aztán az oktatási támogatás, ahogy képviselő asszony elmondta, a legnagyobb részt ez teszi ki. De vajon ez jól hasznosule? Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy jó néhány esztendővel ezelőtt volt egy beiratkozási támogatás, amely azóta már nem szerepel semmiféle hazai szervezet programjában, egyet kivéve. Ez a Rákóczi Szövetség, az Illyés Közalapítvány egykori elnöke működteti, illetve vezeti ezt a szövetséget, amely a Felvidéken még mindig komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy az általános iskolába beíratott magyar gyermekek, illetve magyar csal ádok közvetlen beiratkozási támogatást kapjanak. Ezt csak azért mondom, mert a határon túli aktivitásunk legfontosabb feladata - és ez le van írva, ezzel egyet lehet érteni - az identitás, a magyar identitás megőrzése, a magyar kultúra, a magyar hagyományo k ápolása, életben tartása, fejben tartása. És van még egy nagyon fontos dolog: a versenyképesség. Az identitás megőrzése az óvodáskorban, általános iskolás korban, középiskolában, tehát a közoktatásban nagyon fontos szerepet kaphat, és jól érvényesülhet. De, csúnya dolgot mondok ki, ha azt mondom, hogy a határokon túli magyar nyelvű felsőoktatás nem nagyon szolgálja az ott végzettek versenyképességének javulását. A magyar nyelven megszerzett diploma Romániában milyen előnyt jelent? Vagy hol jelent előnyt? Magyarországon biztosan, de ha például ezt a pénzt arra fordítanánk, hogy akár angol nyelvű, akár francia nyelvű, akár más világnyelvű oktatást biztosítanánk a magyarjaink számára, hiszen magyar nyelven Magyarországon is tudnak diplomát szerezni, akkor val ószínű, hogy a nemzetközi versenyképességüket, a saját országukban, az anyaországban mérhető versenyképességüket is erőteljesen javítanánk. Tehát azt mondanám, hogy sokkal nagyobb erőt kéne fordítani és fektetni az óvodai, az általános iskolai és a középis kolai magyar nyelvű oktatásra, és a versenyképesség javítása szempontjából a felsőoktatás helyzetére. Persze, nem magyar irodalomról és történelemről beszélek, hanem fizikáról,
