Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
3916 Reakciójuk, hogy ha baj van, akkor bizonyos feladatokból és szolgáltatásokból kivonul az állam. Ilyenkor mondják azt, hogy öngondoskodás. Na, megeszi a csuda! Akk or mi a csudának van az állam, ha mindenről magunknak kell gondoskodni, egészségügyről, oktatásról, sok egyéb másról? Önök kivonulnak, és úgy gondolták, hogy öngondoskodjunk az egészségügyben, az oktatásban, a nyugdíjban és sok egyéb másban. Úgy gondolom, ezek nagy vívmányok voltak, hogy az oktatáshoz mindenki hozzáférhet, az egészségügyhöz és a nyugdíjhoz is. Tudják, annak idején úgy tanultam, hogy a kormányzásnak három alapelve van. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Gazdaságélénkítés, a gazdaság a legfontosabb, h isz ebből élünk; ha valaki nem élénkíti a gazdaságot - alapja mindennek , akkor rohad le az ország. Így van? Nincs jövedelem, szeretnénk többet elosztani, és akkor jön a pénzügyi válság. Úgy gondolom, hogy a gazdaságélénkítésről mondják meg önök, mondja m eg, hogy mit tettek az elmúlt 67 évben! A következő feltétele a jó kormányzásnak a pénzügyi egyensúly. Ez maguknak végképp nem sikerült, jó, ha tudja. Aztán biztonság. Ezt kimondhatom, a biztonság többet jelent, az a harmadik lába a kormányzás három alape lvének. Az emberek úgy gondolják a szociális válságot, a szociális biztonságot, az egészségügyi válságot, a közbiztonságot, a nyugdíjakat, a jövőképet, az oktatás biztonságát, az esélyegyenlőséget és a felzárkózás lehetőségét - na, kérem, mi aztán nem zárk óztunk fel az Unióban, mert mi lejjebb vagyunk, mint voltunk valaha is! Mit teljesített ebből a hét év alatt a kormány? Államtitkár úr, válaszoljon! Gazdaságélénkítés, gazdaság? Sehol. Pénzügyi egyensúly? Sehol. Biztonság? Semmiben. Tudja, mi van? Teljes b izonytalanság. Azt is tudni kell, hogy mi a kormányzás. Én úgy gondolom, és most visszautalok az előző megjegyzésemre, hogy a kormányzás szakpolitikák összessége, és nem pénzügypolitika csak. Tudniillik a szakpolitikák ilyenekből állnak, hogy gazdaság, köz igazgatás, egészségügy, szociális, nyugdíj, közlekedés, építésügy, idegenforgalom, és sorolhatnám még, kulturális és oktatás szakpolitikák. Ez a kormányzás és a súlypontok meghatározásának kérdése. Így lehet különben kormányozni. Ehhez pedig, az ágazati sz ervekhez és szakpolitikákhoz csatlakozik egy másik, a pénzügypolitika, azaz finanszírozás. Én úgy gondolom, hogy az ágazati szakpolitikákat kell hogy finanszírozza, megoldja a funkcionális pénzügyi igazgatás, az államháztartás. Na szóval, az a baj, hogy ön ök ezt is összekeverik. Úgy gondolom, hogy vissza kell menni az alapvetésekhez, meg kellene tanulniuk ezeket a dolgokat, mert így nagyon rosszul csinálják. Úgy gondolom, hogy önök nem tanulták meg, csak a fiskális és pénzügyi politikát hangsúlyozzák, nincs szakpolitika, márpedig ezt ma is láttuk a felsőoktatásban, és ez óriási gondokat okoz ma Magyarországon. Viszont tudják, mi van? Ami különben nem szakpolitika: kommunikáció. Hát ennyi szöveget! Nagyanyám azt mondta mindig, hogy fiam, először cselekedjél, aztán beszélhetsz róla. Ezt maguk sose csinálják. (Keller László: Ezt nem tanultad meg.) Én megtanultam. (Mohácsi József: Te vagy a profi!) Ugyanis a tisztességes ember először cselekszik, aztán beszél róla. Maguk mindenről beszélnek, még a miniszterelnök is, összevissza puffogtat minden frázist, mindenről beszél, aztán holnapra elfelejti, semmi se lesz belőle. Úgy gondolom, hogy előbb cselekedni kellene, és utána beszélni róla, és csak kommunikációval pedig nem haladunk előre. Drága is, fölösleges is, meg különben a jót észreveszik az emberek, jó, ha tudják, régóta így van. (20.50) Ne tévesszük el az arányt meg a sorrendet! Én erre hívom föl a figyelmüket, és ez a 2009. évi költségvetésre is vonatkozik. Elvesznek, amit már mondtam, sokat vesznek el valahonn an, utána úgy kommunikálják, hogy valamit visszaadtak. És akkor itt vannak a megmentők, dehogyis van rosszul, és akkor próbáljunk mindenféléket magunknak csinálni, meg ugrándozzunk az égig, mert a kormány valamit visszaadott abból, ami különben is járt, va gy korábban szerzett jogunk volt. Például mondom én ezt, hogy közoktatás, mai vitatéma, oktatás. Elveszik a 13. havit, de adnak osztályfőnöki pótlékot. Marha jó! Ne haragudjanak meg, de az osztályfőnöki pótlékot hogy lehet összehasonlítani a fizetés 10 szá zalékával?! Az is kell, meg az is kell. Meg kell rá teremteni a forrást.
