Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 2 (183. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6530. szám) részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ):
3856 (Dr. Pósán László felé:) Pósán képviselő urat, ha figyelne, megnyugtatnám (Babák Mihály: Figyelünk! Figyelünk!) , hogy tulajdonképpen a 7. ajánlásban sze replő módosító indítványunk a jelenlegi hatályos helyzetet állítja vissza, tehát az eddigi gyakorlathoz képest az égvilágon semmi változás nem fog bekövetkezni a felsőoktatási intézmények bérgazdálkodásában, amit egyébként a felsőoktatási törvény 97. §a s zabályoz elég hosszú ideje. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Pósán László képviselő urat illeti a szó két percben, Fidesz. (Babák Mihály: Tetszik látni, figyelünk!) DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Én egyszer már elmondtam, TataiTóth képviselő úr ne m ismeri a felsőoktatás világát, most még egyszer kénytelen vagyok elmondani. Ez a szöveg megszabja az alsó határt, aminél kevesebbet nem lehet adni. (TataiTóth András: Ez van a törvényben!) Nem ez van a törvényben, képviselő úr, hanem ezt akarják most be hozni. Most ez a probléma, hogy ez nem igazodik a valósághoz, és nem igazodik a költségvetési keretekhez. (TataiTóth András: Ez benne van!) Képviselő úr, itt van a legnagyobb probléma. Amikor pénzügyi kihatású döntéseket kell hozni, akkor bizony önök orsz ágos viszonylatban mindig el szokták mondani, a költségvetés ezt engedi. Akkor miért nem tudják azt felfogni, hogy ugyanez igaz egy költségvetési szervnél, egy egyetemnél is, egy önkormányzatnál is és mindenhol. Ha a költségvetés annyit enged, akkor annyit lehet kifizetni, és nem pedig azt, amit szívük szerint szeretnének. Ez olyan egyszerű! (Arató Gergely: Képviselő úr, a vitában is emlékezzen vissza erre!) Emlékezem, tisztelt államtitkár úr. Szeretném felhívni a figyelmét (Az elnök a csengő megkocogtatásá val a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) , hogy minden módosító javaslatunkhoz egyébként megjelöltük a forrást, csak hogy világosan beszéljünk, és nem pedig vártuk a levegőből és az égből az áldást. Köszönöm szépen. (Ékes József és Babák Mihály tapsolna k.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a részletes vitában kíváne valaki szólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom. Megkérdezem az előterjesztőket, kívánnake szólni . (Jelzésre:) Magyar Bálint képviselő úr jelzi, hogy igen. Magyar Bálint képviselő urat illeti a szó. DR. MAGYAR BÁLINT (SZDSZ) : Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány kérdésre térnék ki, ami a vitában felmerült, és amelyek a módosí tó indítványokhoz kapcsolódnak. Az első kérdés a gazdasági tanácsról szól, ahogyan az az egyik ellenvetésként felmerült, miszerint azzal a meghatározással, hogy jogász vagy közgazdász végzettségű személyek kerüljenek be meghatározott számban a gazdasági ta nácsba, egy hivatásrendi elképzelést védünk. Valójában ehhez tudni kell, és ezt képviselőtársaim, akik ezt kifogásolták, elfelejtik, hogy a gazdasági tanács nem egy döntéshozó szerv, hanem javaslattevő és véleményező szerv, a szenátus autonómiáját semmilye n értelemben nem korlátozza. Viszont miután kizárólagosan gazdasági kérdésekkel foglalkozik, ezért nem az a feladat a törvényben, hogy a szenátusban meglévő sokszínűséget jelenítsük meg a gazdasági tanácsban, hanem az, hogy a gazdasági tanácsban olyan szem élyek szerepeljenek, legalább valamilyen számban, ahol garantált az, hogy a gazdasági kérdésekhez a képzettségük alapján is értenek. Miután nem kizárólagosan ilyen végzettségű személyekből kell állnia a gazdasági tanácsnak, azt hiszem, a feladathoz teljese n normálisan passzol és illik ez a fajta meghatározás.
