Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BÓKAY ENDRE (MSZP):
3713 Megállapítom, hog y az Országgyűlés az indítványomat elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, felszólalásuk kezdetén jelezzék, hogy a bizottsági ajánlás mely pontjaihoz kívánnak hozzászólni. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 128. pont jaira, valamint a 30. pontra. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni hatperces időkeretben. (Jelzésre:) Igen, hárman jelezték a képernyőn. Megadom a szót Bókay Endre képviselő úrnak, MSZP. BÓKAY ENDRE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Én a 18. p onthoz szeretnék hozzászólni, a regionális képzési és fejlesztési bizottságról van ebben a pontban szó. Maga a javaslat úgy szól, hogy tulajdonképpen visszafejlesztené ezeknek a bizottságoknak a jogait, amivel a szakképzést befolyásolja, illetve azt a gazd aság felől jelentkező igényt korlátozná, amire ez a bizottság ténylegesen létrejött. Először szeretnék néhány mondatot mondani arról, hogy magának a bizottságnak milyen alapfeladatai vannak. Két feladatot emelnék ki ezek közül. Az egyik az úgynevezett dece ntralizált képzési keretek felosztása pályázati úton. Ez az idei évben, 2008ban 6,5 milliárd forint volt, több mint 20 százalékkal növekedett az előző évhez, tehát a 2007. évi időszakhoz képest. A pályázati alap felosztásának a céljai között szerepel, hog y magának a szakképzésnek a technológiai, technikai megújítását segítse elő, tehát magát a képzést végző iskolákat juttassa jelentős összegű támogatásokhoz, fejlesztési alapokat teremtsen számukra, illetve azon cégek számára juttasson pályázati forrást, am elyek a gyakorlati képzéssel foglalkoznak. Az országban lezajlott pályáztatások eredményesek voltak, és nyugodtan mondhatjuk azt, hogy erre igen nagy szükségünk van. A szempontok között mindenütt szerepelt, hogy elsősorban a hiányszakmák szakképesítését se gítsék elő. Azokban a szakmákban, amelyek telítettek, illetve munkanélkülieket nevelnek, olyan fiatalokat bocsátanak ki a végzettség megszerzése után, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni, ennek a támogatására nem adtak fejlesztési forráso kat. Elősegítették a hátrányos helyzetű tanulók képzését, illetve a speciális képzéseket. A másik jelentős szerepük: ezt megmutatja a bizottság összetétele is. Tudjuk, hogy a 2008 májusában felállt bizottságok most változtak meg az összetételüket tekintve. Kétharmad részben a munkavállalók és a munkaadók szövetségei delegálnak ide képviselőket. Ennek a tevékenységnek az a fő célja, és a változtatásnak az volt a fő célja, hogy a gazdaságból érkező megrendeléseket, igényeket elégítse ki a szakképzés, azaz a p iacon milyen keresletre van szükség. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány adattal érveljek ennek a hasznossága mellett. Ma körülbelül 400 ezer munkanélküli van, és ennek a fele vagy a nyolc általánost sem végezte el, vagy pedig olyan szakké pesítéssel rendelkezik, amely alapján ma már nem tud elhelyezkedni, tehát nem tud munkát kapni. Ha meglódul a gazdaság, és hirtelen munkaerőigényre van szükség, ezt a körülbelül 200 ezer főt egyszerűen nem tudja a gazdaság felszívni, tehát nem tud a számu kra megfelelő munkát adni. Ugyanakkor a másik oldalon, a cégek esetében - a kamarai felmérést idézem - jelen pillanatban 100120 ezerre teszik azon munkahelyek számát, amelyeket megfelelő szakképesítés híján nem tudnak betölteni. Tehát üresen maradnak ezek a munkahelyek, és nem tudnak felvenni rá képzett munkaerőt, mert egész egyszerűen nincs. Egyébként ez nemcsak Magyarországra jellemző, Európa más országaiban, de különösen KeletEurópa rendszerváltást követő időszakában vált jellemzővé, mert NyugatEurópá ban többékevésbé a nagyobb bérköltségekkel jobban el tudják szívni a képzett munkaerőt. Tehát nekünk valamilyen módon erre a sajátos strukturális válságra választ kell adnunk. Ezért jöttek létre a regionális képzési és fejlesztési bizottságok, hogy magát a szakképzés intézményrendszerét arrafelé orientálják, és elsősorban olyan képzéseket támogassanak, amelyek ma hiányszakmák. Most a képzési és fejlesztési bizottságok döntöttek a hiányszakmák első ötös csoportjáról. Ezt leadtuk a Munkaügyi Minisztérium rés zére, és ebből képeznek egy olyan kínálati csomagot, amelyre
