Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP):
3674 Ugyanakkor úgy hiszem, ezeknek a javaslatoknak az elfogadásával a törvényjavaslat feltétlenül támogatható. Végül szeretném kiemelni az t, hogy maximálisan egyetértek azzal, és a bizottsági ülésen szintén hangoztattam ezt, hogy meg kell vizsgálni, hogy azoknak a pénzintézeteknek az esetében, amelyek 400 százalékos vagy ennél magasabb teljes hiteldíjmutató mellett nyújtják a kölcsönt, vajon nem kénee fellépni az ilyen magatartások ellen, nem kénee tiltani ezeket a magatartásokat. Az MSZP frakciója olyannyira egyetért vele, hogy erre egy külön raportőri csoport alakult, amely ezeket az eseteket vizsgálja. A büntető törvénykönyv módosítása t ehát az első lépés lehet, de csak biztatni tudom képviselőtársaimat, hogy ehhez hasonló, sőt akár még ennél hatékonyabb megoldások kidolgozásával is segítsék elő azt, hogy a kiszolgáltatott embereket meg lehessen védeni az uzsorásoktól. Gondolkodjanak tehá t további lépéseken! Mindazonáltal a frakciónk a jelzett módosításokkal támogatni fogja a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Lukács Tamás képviselő úrnak, KDNP. DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, nincs véleménykülönbség, sőt teljes egyetértés van a Házban arról a kérdésről, hogy ha egy társadalmi jelenség felvetődik, és szükséges a törvények módosítása, akkor a par lament felelőssége, hogy szakszerűen, időben, gyorsan és hatékonyan elvégezze ezeket a módosításokat. Ha megengedik, azért egy kicsit tamáskodom az előterjesztéssel kapcsolatban, mert mind a polgári jogi megoldás, mind pedig a büntetőjogi megoldás, ahogy a z előbb képviselőtársam kifejtette, felvet bizonyos aggályokat. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy ennél sokkal átfogóbb, a jogrend egészét a védelem eszközeként használható törvényt kellett volna alkotni, beleértve például a végrehajtási törvényt is. Tudnii llik egy esetcsoportra sem hatékony a védelem. Azt feltételezzük, hogy csak a szociálisan rászorult és kiszolgáltatott embereknél fordulnak elő uzsorásszerződések. Ahogy képviselőtársam is megemlítette, és gondolom, majd a raportőrcsoport megerősíti azon f eltételezésemet, hogy sok esetben jogi közreműködéssel, sőt adott esetben végrehajtó közreműködésével folynak az ilyen jellegű cselekmények, és nemcsak a kamat kérdésében, hanem olyan kérdésekben is, hogy például színlelt szerződéssel más összeget írnak be . Ezáltal például a most előterjesztett törvényt is könnyű kijátszani, ha olyan szerződést íratnak alá, amely nem valós adatokat tartalmaz. Erre általában jelzálogot szoktak alapítani, és ezek általában végrehajtásra szoktak kerülni. Tehát van az esetcsopo rtoknak egy ilyen része, és van egy másik, olyan része, ami teljesen kiszolgáltatott, lényegében szociális segélyen élő emberek megsarcolását jelenti. Bármilyen jó a szándék, bármilyen nagy az egyetértés, az viszont a mi felelősségünk, hogy olyan törvényt alkossunk, ami alkalmazható, hatékony védelmet nyújt, és mondom, meggyőződésem, a jogrend egészének kellene. Először a Ptk. részével szeretnék foglalkozni. A hatályos Ptk. 202. §a tartalmazza az uzsorásszerződés fogalmát; idézem: “ha a szerződő fél a szer ződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis” - uzsorásszerződés, a gyengébbek kedvéért. Semmisséget mond ki. Ehhez képest egy gyengébb eszközt, a megtámadhatóságot építjük bele a 201. §ba az új módosítással. Zárójelben megjegyzem, hogy ha valóban hatékonyan kívánnánk ezt az eszközt alkalmazni, akkor rendelkezni kéne, hogy az ilyen perekben azonnal az illetékmentességet el kellene rendelni, hogy az a bonyolult bürokrácia, ami a költség mentességet jelenti, ne terhelje a kiszolgáltatott embereket. Rendelkezni kéne a végrehajtási törvényben, hogy ilyen körülmények között ne kerülhessen sor végrehajtásra. Zárójelben megjegyzem, egy kicsit örülök a Ptk. megjelenésének ebben a körben, mert mí g a büntetőjogi eszköz alanya jogi személy nem lehet, a polgári törvénykönyvnek alanya lehet jogi
