Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Almássy Kornél (független) - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez - “A mátrai ligniterőmű az új völgyhíd?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - ALMÁSSY KORNÉL (független):
3641 még beérkező, illetve az elbírálások alatt lévő pályázatokat is figyelembe véve ez az arány - úgy becsüljük - 2025 százalékra emel kedhet. A vállalati infokommunikációs fejlesztéseket támogató konstrukciók kis- és középvállalkozások számára kínálnak fejlesztési lehetőségeket, amelyek esetében elszámolható többek között a szoftverköltség. A középmagyarországi tükörpályázatokat is figy elembe véve 2007ben 174 vállalkozás 4,5 milliárd forintos támogatást nyert, 2008ban eddig 549 pályázat érkezett be, 4,4 milliárd forint támogatási igénnyel. Ebből 172 pályázat esetében a megszületett támogatási döntés 2,8 milliárd forint. Ezekre egyébkén t jelenleg is nyújthatnak be pályázatokat a vállalkozások. Tisztelt Képviselő Úr! Mindezeken túl további források állnak rendelkezésre fejlesztésekre az elektronikus közigazgatás, a környezeti energia operatív programban, a társadalmi infrastruktúra operat ív programban, valamint a regionális operatív programokban. Tehát a 200 milliárd forint e programok együttesen megvalósuló fejlesztéseiből áll össze. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmét. (Pettkó András: Köszönöm.) Almá ssy Kornél (független) - a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez - “A mátrai ligniterőmű az új völgyhíd?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai nap utolsó kérdéséhez érkeztünk. Almássy Kor nél független képviselő kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek: “A mátrai ligniterőmű az új völgyhíd?” címmel. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon! ALMÁSSY KORNÉL (független) : Tisztelt Államtitkár Úr! A kőröshegyi vö lgyhíd szelleme újabban a Mátrában kísért, hiszen a Mátrai Erőmű lignitalapú bővítése rengeteg pénzbe kerül, amely a szakértők véleménye szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben óriási, indokolatlan pénzügyi terhet jelent, megtérülése kétséges, ráadásul sú lyosan szennyezi a környezetet. A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete a WWF november 20án levélben fordult a parlamenti képviselőkhöz a Mátrai Erőmű döntően állami forrásokból tervezett, lignitalapú bővítése ügyében. A WWF szakértői meggyőz ő érvekkel támasztották alá, hogy közpénzelherdálás és súlyos környezeti károkozás a tervezett blokk felépítése. A jelenlegi súlyos gazdasági helyzetben a kormány egy olyan 300 milliárdos, 75 százalékban állami beruházást tá mogat, amely a Magyar Villamos Művek vezérigazgatója szerint sem térül meg 25 éven belül. Ráadásul ezen 25 esztendő során még nem lehet figyelembe venni az építéshez felveendő hitelek drasztikus megdrágulását. A több száz milliárdos költségek mellett a kor mány 20132020 között 29 milliárd forint adókedvezményt is nyújtana, noha a többségében magántulajdonú erőmű már eddig is milliárdos adókedvezményeket kapott, és indokolatlanul alacsony bányajáradékot fizet. Az erőmű többségi német tulajdonosa 2008 elején már lemondott egyébként a tervezett bővítésről. Ha nekik nem éri meg, akkor a magyar államnak miért éri meg ez a bővítés? Mindezek mellett nem feledkezhetünk meg a környezetvédelmi szempontokról sem. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága javasol ja, hogy 2015től ne épülhessen 300 megawattnál nagyobb erőmű, ahol a széndioxidkibocsátás 500 gramm/kilowattóra felett van. A tervezett mátrai ligniterőmű 860 gramm széndioxidot bocsát ki óránként, azaz az állam olyan erőművet építene fel 2015 végére, amely a súlyos környezetszennyezés miatt valószínűleg meg sem épülhetne.
