Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Dr. Csapody Miklós (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Euróbevezetés - nyerünk vagy vesztünk?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3633 Dr. Csapody Miklós (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Euróbevezetés - nyerünk vagy vesztünk?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Csapody Miklós, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: “Euróbevezetés - nyerünk vagy vesztünk?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladatellátása miatt Keller László államtitkár urat jelölte m eg. (Dr. Csapody Miklós bólint.) A képviselő úr elfogadta, így megadom neki a szó. Parancsoljon! DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Beszéltünk már az euró bevezetésével kapcsolatos problémákról, az MDF sü rgetéséről, mások fékező elgondolásairól, illetve arról, hogy valóban komoly aggályok, helyeslő, támogató, illetőleg ellenérvekben is megfogalmazódó aggályok vannak ebben a körben. Az euró bevezetése, ahogy mondom is, vegyes érzéseket vált ki a magyar polg árokban. A gazdasági élet szereplői, a pénzügyi világ szakemberei most már nem egybehangzóan sürgetik a közös európai pénznem bevezetését, most már csak azt sem merem mondani, hogy a többség. A közgazdászok, bankszakemberek jelentős része azonban aggodalmá nak ad hangot, és fél, hogy a bevezetés, az átváltáskori árfolyam inkább káros, mint előnyös lesz számunkra, tartanak tőle, mert európai példák - például Németország - bizonyítják, hogy az átállás jelentős áremelkedést generálhat, ami keresletvisszaesést, az euró átváltáskori értékének csökkenését, a gazdasági fejlődés megtorpanását eredményezheti. Nemcsak Németországot említhetem ezzel kapcsolatban, hanem arra is kérem természetesen a kormányt, hogy a szlovén, illetve a szlovákiai átállással kapcsolatos t apasztalatok elemzése nyomán is alakítsa ki véleményét. Válságtól hangos a közélet és a sajtó, az állampolgárok jelentős része pedig úgy érzi, úgy tudja, hogy a nagy horderejű lépések, mint amilyen az euró bevezetése is lesz majd, nemcsak a nemzetgazdaságo t és a nagy tőkemozgásokat érintik, hanem az ő személyes életüket is befolyásolják, nem is kicsit, hanem nagyon. Államtitkár úr, kérdezem tehát, hogy hogyan nyugtathatók meg reális érvek és a gazdasági élet reális tényei alapján az emberek, akik természete s módon aggódnak a pénzügyi helyzet miatt. Az átváltási árfolyam végleges rögzítése (Az elnök csenget.) a belépő ország gazdaságát illetően fontos szempont. Milyen árfolyammal számol a kormány az euró bevezetését illetően? Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Keller László államtitkár úrnak. Parancsoljon! KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök annak, hogy mos t már szinte hétről hétre, rendre tudunk beszélni az euró bevezetésének a körülményeiről, arról a kérdésről, amit most érintett. Az a meglátásunk, hogy egy kis, nyitott gazdaságú, környezetével mélyen integrált ország számára az euróbevezetés, az euróöveze thez való tartozás összességében sokkal több előnnyel jár, mint ha adott esetben a hozzávezető út hátrányát figyelembe vesszük. Nyilvánvaló, hogy akkor lehet értékelni azt, hogy milyen előnyökkel jár az euróövezethez történő csatlakozás, hogyha számításba vesszük azt, hogy bizony számos feltételnek meg kell tudni felelnie az országnak: egyrészt a maastrichti kritériumoknak, másrészt pedig a reálgazdasági feltételeknek. Csak néhány ilyet szeretnék most mondani. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságnak megfelelően div erzifikáltnak kell lennie, a vállalatközi kapcsolatoknak erősnek, a feldolgozóipari export magas
