Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. december 1 (182. szám) - Font Sándor (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Kit képvisel a kormány mézügyben?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3607 Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a bizottság javaslatát. Kérem képviselőtársaimat, most szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 2 03 igen szavazattal, 162 nem ellenében, tartózkodás nélkül a bizottság javaslatát elfogadta. Font Sándor (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Kit képvisel a kormány mézügyben?” címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Font Sándor, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: “Kit képvisel a kormány mézügyben?” Képviselő úr, öné a szó háromperces időkeretben. FONT SÁ NDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben jelentős sajtóvisszhangot kaptak a mézzel, illetve a mézpiaccal kapcsolatos események és anomáliák és ezek kormányzati kezelése. Hazánkban éves szinten 2530 ezer tonna mézet termelnek, amelynek körülbelül 80 százalékát külföldön értékesítjük. A külföldi vevők ragaszkodnak a magyar mézhez, és az akácméz értékesítésével párhuzamosan van lehetőségünk az egyéb virágmézek eladására is. Az elmúlt hónapokban azonban a magyar élelmiszerbiztonságért felelős hatóságok átfogó kampányba kezdtek, hogy bebizonyítsák, a magyar mézexport 6070 százaléka gyakorlatilag hamisítvány. Az is rendkívül érdekes, hogy ennek a kampánynak a keretében megvizsgáltak majdnem minden mézterm eléssel és feldolgozással foglalkozó vállalkozást, sőt nemcsak az élelmiszerbiztonsági hatóság, hanem az APEH is előszeretettel látogatta ezeket a cégeket. Az pedig már tényleg elgondolkodtató, hogy ezen átfogó offenzívából hogy, hogy nem a három legnagyo bb forgalmat bonyolító cég maradt ki, amelyek külföldi érdekeltségben vannak. Az egyiknek például, amely jelentős mértékben van jelen a magyar mézpiacon, az Amerikában tevékenykedő alkalmazottai jelenleg büntetésüket töltik élelmiszerhamisítás miatt. Az m ármár a tragikomikum határát súrolja, hogy a hatóság embereivel szemben egy napilap munkatársai vették le a polcokról a mézhamisítványokat, és a napilap költségén független laboratóriumban vizsgáltatva bizonyították be, hogy a magyar fogyasztók asztalára hamis méz kerül. Hangsúlyozni szeretném, hogy a hamisítványok a magyar fogyasztók asztalára kerülnek, az exportra kerülő magyar mézzel kapcsolatosan a külföldi vevőknek eddig semmilyen kifogásuk nem volt. Most viszont az élelmiszerbiztonsági hatóság kampá nya miatt a külföldi vevők is elbizonytalanodtak, és lassan már saját szemüknek sem hisznek, hiszen a magyar hatóság keltette rossz hírét a magyar méznek. Jellemző még a hatóság hozzáállására, amikor kiderült az említett napilap közreműködésével, hogy a po lcokon lévő méz hamis, minden további nélkül eltűrte, hogy az áruházlánc továbbra is árulja a hamis mézet arra hivatkozással, hogy a vizsgálati laboratórium nem volt Magyarországon akkreditálva. Mondták ezt annak ellenére, hogy ez a laboratórium a világon a legismertebb mezőgazdasági vizsgáló laboratóriumok közé tartozik. Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezném, hogy kinek az érdekét képviseli mézügyben az élelmiszerbiztonsági hatóság. Hogyan lehetséges az, hogy ilyen átfogó kampányból egyes termelők és forgalm azók egyszerűen kimaradnak? Miért keltette a hatóság rossz hírét a magyar méznek? Kinek volt ez az érdeke? Egy exportfüggő ágazat ilyen módon történő szétzilálása, amely ráadásul a felvásárlási árak zuhanásával is járt, és ez nagyon komoly veszteséget okoz ott a termelőknek, miért lehetett a magyar hatóság érdeke? Még ha a fenti kérdésekre államtitkár úr próbál is valamilyen választ adni, nem érzie úgy, hogy az egész jelenség azt bizonyítja, hogy nem működik megfelelően a magyar élelmiszerbiztonsági
