Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. november 25 (181. szám) - Az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
3532 a közszféra konstrukcióinak társadalmasítása felé visz. A fogyasztóból résztvevőt formál, a passzív felhasználóból viszonyokat alakítani képes partner lesz. A digitális nemzedék tagjai az információs társadalom b ennszülöttjei, az új kommunikációs technológia felhasználói mind azon vannak, hogy saját hasznukra tartalmakat hozzanak létre a nyitottság, az osztozkodás, a részvétel és az egymást kiegészítő szaktudás elvei alapján. Az új web részvételi architektúrájának alapján egy új kultúra tör elő, amelynek nincs eleve megadott struktúrája, alulról felfelé építkezik, és a közösségi önszerveződés mintáit követi. A felhasználó és a szolgáltató közötti aszimmetrikus kapcsolat helyére a hálózat tagjai között kölcsönösség és interaktivitás kerül, akik ugyanolyan gyakran töltik le, mint fel a tartalmakat. A felhasználók nemcsak fogyasztják, hanem elő is állítják a tartalmakat, amelyeket kicserélnek egymás között, miközben újra meg újra felhasználják azokat. Ez az önszervező világ egyáltalán nem áll távol mindattól, amit a legfiatalabb állampolgárok olyanannyira megszoktak a mindennapi online tevékenységük során. Gondoljunk csak az iwiwre, vagy más, web2.0s formákra, mint a blogírás, a videófeltöltés, a levelezőlisták rendsz ere. Ez az informatikai önszerveződés, ez a társadalmi és szakmai részvételi igény és önkorrekció valami egészen más, mint ami korábban a politikai szótárakban szerepelt. Kiindulópontja az individuális igény, amely testre szabott megoldásokig kívánja eljut tatni a közszférát, de amelynek érdekében az egyének felelősséget is vállalnak, és ha módjukban áll, saját hozzájárulásukkal, erőfeszítésükkel is segítik a legjobb megoldások megtalálását. A kapcsolati teret torzító függőségi viszonyok, vagyis a burjánzó b ürokrácia legjobb ellenszere, ha az intézményi megoldások és szolgáltatások helyett az önsegítés és a saját kézben tartott problémamenedzsment válik jellemzővé. Mindez azokon a területeken működhet leginkább, ahol az állampolgárok közvetlenül is érintettek , mint például az egészségügy, oktatásügy, adófizetés, környezet, közbiztonság. A 2.0web mintájára elnevezett 2.0közigazgatás mint a részvétel platformja, sok új szempont szerint szerveződhet. Ezek közül kiemelnék néhányat. Az állampolgár nem fogyasztó v agy felhasználó, hanem résztvevő. Ez nem jelenik meg a javaslatban, bár az elektronikus ügykövetés lehetősége ezt felkínálja. A pénzügyiköltségvetési keretek elosztásában nemcsak a technikai csúcsfejlesztéseknek kell elsőbbséget biztosítani, hanem az álla mpolgári részvétel növekvő arányát elősegítő projekteknek is. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert a javaslat nagyon sokszor helyezi előtérbe a technikai megbízhatóságot, a biztonságot, és ez könnyen technocizmushoz vezethet. Sok példát láttunk már erre, szerintem olyan rendszerre van szükség, amely nem teljesítményközpontú, hanem szolgáltatásorientált. Az ügysegédi megfogalmazás helyett megfelelőbbnek tűnik a tanácsadói, megoldásközvetítői, közvetlen szolgáltatást nyújtói, kockázatelemzői és ügyauditori elnevezés. Ez jobban kifejezi a bürokratikus és túlhangsúlyozott felelősségi kötelmektől megszabaduló, kreatív munkára alkalmazott munkatársak foglalkoztatási modelljét. A szolgáltatások értékelésének új elvei és módszerei alakulhatnak ki az elektronikus ü gyintézés kialakulása folyamán. A valódi teljesítményt és hasznosságot a mennyiségi szempontok miatt valójában nem is tükröző, makroszintű értékelés helyett előtérbe kerülhetnek a személyközpontú, egy emberre vagy kis csoportokra szabott megoldások. A felh asználók nagyobb választási szabadságán keresztül kirajzolódó direkt értékelési módok lehetővé tehetnék a kereskedelmi weblapokon megszokott azonnali és közvetlen visszajelzések kultúrájának meghonosodását is. Úgy gondolom, a törvényjavaslat beterjesztésév el a kormány egy nagyon fontos témakört, az elektronikus közszolgáltatások kiterjesztését, központi menedzselését kívánja szabályozni. A szándékkal teljesen egyetértünk, a javaslat több pontját nagyon előremutatónak, értékesnek tartjuk. Meg kell azonban mo ndanom, hogy az előterjesztés egy nagyon konzervatív informatikai szemléletet tükröz, mert nem veszi figyelembe sem az ügyintézési formákkal és tartalmakkal szembeni változó igényeket, sem az internet fejlődéséből következő új webhasználati modelleket sem. A szabályozás
